Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 25 (22. szám) - Az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
660 Az 19982002es parlamenti ciklusban vált gyakorlattá, hogy éves beszámoló jelentéseinket egyre több bizottság mellett plenáris ülésen is megtárgyalja a tisztelt Országgyűlés. Az éves beszámoló jelentések tárgyalását követően országgyűlési határozatok születtek, amelyek messze túlmutattak a beszámoló elfogadásán. A határozatok utat mutattak a további időszakra vonatkozó fejlesztési lépésekhez, és megfogalmazták a Számvevőszékkel szembeni követelményeket is. A határozatoknak megfelelően, a működési tapa sztalatok alapján időszerűvé vált az Országgyűlés által jóváhagyott szervezeti struktúra korszerűsítése. Ezt elvégeztük, és ennek megfelelően végezzük munkánkat 2002 elejétől. Ez a modell egyszerűbbé tette a szervezet felépítését, egyenrangúan kezelve a kö zponti, kormányzati, valamint a helyi, önkormányzati költségvetési ellenőrzést. A két, az ellenőrzési kapacitást tekintve azonos nagyságrendű ellenőrzési igazgatóság szerintem jól működik, főigazgatók irányításával, belső tagolásuk is azonos, pénzügyi szab ályszerűségi, teljesítmény, valamint átfogó ellenőrzéseket végző vizsgálati osztályokból állnak, igazodva ezzel a nemzetközi számvevőszéki gyakorlathoz, valamint a belső szakosodás igényéhez. A harmadik nagy szervezeti egység az intézmény irányításának és működtetésének feladatát látja el, főtitkár irányításával. Meggyőződésem, ez a szervezeti felépítés tette lehetővé, hogy ez évben alelnökök hiányában is, nagy erőfeszítéssel, de azt hiszem, fennakadás nélkül, kizárólag szakmai szempontok alapján működhete tt az intézmény, és itt is megemlítem, hogy 2000 nagy részében Sándor úr és Nyikos László alelnök urak megbízatásuk lejártáig még tevékenyen részt vettek a számvevőszéki feladatok végrehajtásában. Megköszönöm, hogy Sándor úr jelenlétével ma is megtisztel. Az Országgyűlés fokozottabb figyelmét jelzi az is, hogy 1999ben határozatban rögzítette: fontosnak tartja, hogy az Állami Számvevőszék javaslatainak hasznosulását még inkább nyomon kövesse, és ennek tapasztalatairól beszámoló keretében adjon tájékoztatást . Ezt követően bővültek a javaslatok hasznosítását bemutató információk az éves beszámolóban. Az elmúlt négy évben benyújtott 161 jelentésben több mint ezer javaslatot tettünk az Országgyűlésnek, a kormánynak és a minisztériumoknak, a fejezetek vezetőinek. A kormánytól és a tárcáktól érkezett visszajelzések szerint a törvénymódosító javaslatok közül megvalósult, illetve előkészítés alatt áll az indítványok fele. A 2001ben tett javaslatok közel felénél pedig konkrét intézkedés történt. Az Országgyűlés vezet ő tisztségviselőinek támogatásával, az Országgyűlés főtitkára szíves közreműködésével megvalósul, hogy a törvénymódosításra irányuló javaslataink bekerüljenek az Országgyűlés feladatait tartalmazó kimutatásba, munkánk kapcsolódjon a bizottságok ellenőrző é s törvényalkotó tevékenységéhez, és ez egyben előrelépést jelent az Európai Unió által megfogalmazott azon követelmény teljesítése felé, miszerint a számvevőszéki javaslatok zárt rendszerű nyomon követése biztosítva legyen, és az acquis communautaireben e z szerepel. Tapasztalataink szerint az átfogó, rendszerszemléletű változtatások csak a pénzügyi kormányzattal, a szaktárcákkal folyamatosan konzultálva, egyeztetve, az ellenérdekeltségek enyhítésével fokozatosan juthatnak érvényre. Jelenleg jól érzékeljük azt a törekvést - és ezt erősítő hozzászólásokat hallottunk a kormány részéről a zárszámadás vitájában , amely javaslataink fokozottabb figyelembevételét, kormányzati tárgyalását ígéri. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy jelentéseink alapján röviden néhány szót szóljak ellenőrzési tapasztalatainkról is, és kiemeljek néhány fontosabb ellenőrzési megállapítást, bizonyítandó tevékenységünk lehetőségeit és azt a szándékunkat, hogy időről időre összefoglaljuk a közvetlen ellenőrzési tapasztalatoko n túl, hogy milyen, az államháztartás, sőt a társadalmi intézményrendszer biztonságos működését érintő, fennmaradt vagy előrevetülő jelenségeket tapasztalunk, és lehet a bennük foglaltak alapján a továbbiakra következtetni. Ennek során most inkább a közpon ti költségvetés ellenőrzésében szerzett tapasztalatainkról szólnék, nem a problémák jellege miatt, hanem azért, mert a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos észrevételeinkhez is kapcsolódnak, és ezek az államháztartás működésének egészére ható szabályozási k érdésekként érvényesíthetők.
