Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
447 Amikor azt mondtam, hogy valószínűleg lényegesen többe kerül, mint amit sejthettünk, akkor a különbözetre értettem azt, hogy itt kellett volna eldöntenünk, vajon az az 510 milliárdos többlet tényleg arra kell fordítódjon, vagy pedig más nemes célokra. Szeretném, ha így értené képviselő úr a mondanivalómat. A lakással kapcsolatban pedig nyilván később fogok majd szólni. ELNÖK (Harrach Péter) : Tóth István képviselő úr következik, a Fideszfrakcióból. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem szeretném, ha Keller képviselőtársam, államtitkár úr azt gondolná, hogy a parlamentben eltöltött hat órája érdemtelen volt, de ha úgy gondolja, hogy kevés, akk or nyugodtan töltsön el többet, és akkor hátha nemcsak olyan hozzászólást tesz az államháztartási törvényhez, amiből egyértelműen kisejlik, hogy savanyú a szőlő. Szerintem ön nagyon örülne annak, ha a 2002es évet úgy zárnák, mint amilyen a 2001es év volt . (17.20) Egy dologra szeretném emlékeztetni önt: 2001 tavaszán került Járai úr az MNB élére és Varga Mihály pénzügyminiszter úr a pénzügyminiszteri székbe; 2001ben történt meg a jelentős inflációcsökkenés; 2001ben történt meg a sávszélesítés, amire mind en pénzügyi szakértő azt mondta, hogy már rég meg kellett volna csinálni. Ehhez nem volt partner az elődje, az önök politikai katonája, Surányi úr, ehhez évekig nem volt partner az MNB élén, ezért képtelenség volt azt a monetáris politikát véghezvinni, ami ezeket a számokat mutatta volna. Úgyhogy talán ezt az összefüggést kellene önnek figyelembe vennie, bár elvileg önnek tudni kell erről, mert néhány költségvetési vitában már találkoztunk, és akkor sem tudtunk egyetérteni, mert kicsit más filozófiával teki ntenek erre a polgári kormány által összeállított költségvetésre, amely végül is a zárszámadásnak az összeállításával kiderült, hogy egy igen jó év lesz - sokáig nem lesz ilyen jó évünk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szé pen. Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, MDF. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr, és az államtitkár úr mondandójával kapcsolatosan szeretném csak a figyelmet hívni rá, nehogy később ez a dolog visszaköszönjön. Ön úgy mondta, hogy az Állam i Számvevőszék vizsgálni fogja a hatékonyságot és a célszerűséget. Én úgy érzem, hogy magának az Állami Számvevőszéknek nincs meg hozzá a megfelelő apparátusa, mert nincs meg. Nem is az a feladata az Állami Számvevőszéknek: az Állami Számvevőszéknek a jogs zerűség és a törvényesség az elsőrendű feladata. Mondok egy eklatáns példát: ha a hatékonyságot kívánja vizsgálni az Állami Számvevőszék, akkor egy csatornázásnál vizsgálnia kell azt is, hogy hány lakóegység kötött rá. Hiszen ha hatékonyságról beszélünk, h a egy beruházás befejeződik, az akkor lesz teljes egészében hatékony, ha százszázalékosan teljesül az az elképzelés, amit célként kitűztek. A másik, a célszerűség kérdésénél is és a hatékonyság kérdésénél is - ugyanúgy maradok a csatornázásnál , ha én azt veszem, hogy a magyar törvényi rendelkezésekben, végrehajtási utasításokban van egy olyan szöveg, hogy elsősorban és első helyen kiemelten az 1/A vízbázisokat kell prioritásként előtérbe helyezni, és ha 5ös, 6os besorolású település is ugyanabban az évb en, vagy háttérbe szorítva az 1/As beruházást, valósul meg csatornázásképpen, akkor ki állapítja meg a hatékonyságot és a célszerűséget? A mindenkori kormány vagy az Állami Számvevőszék által felkért szaktekintély fogja azt mondani, hogy ez nem volt célsz erű és nem volt hatékony, vagy célszerű volt és hatékony volt?
