Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
409 Azzal szeretném zárni, hogy itt az állami zárszámadásról folyik a vita a képviselők és a miniszteri tisztviselők között, de tudnia kell mindenkinek, hogy a környezetvédelem területén különösen nagy szerepe van a civil szervezeteknek, az állampolgári mozgalmaknak. Akármennyire igyekszünk mi, politikusok jót tenni a környezet érdekében, nagy szükség van arra, hogy a zöldszervezetek, a civil szervezetek támogassanak minket, új ötletekkel lépjenek fel, és bármilyen kormány is van éppen a kormányrúdnál, a zöldszervezetek a kreatív, alkotó kri tikájukkal támogassák az ügyet egy fenntartható, élhetőbb Magyarországért. Mindazt, amit elmondtam, többek között az adókedvezményekkel kapcsolatban, arra is a civil szervezetek hívták fel a figyelmemet; és biztos, hogy aki környezetvédelemmel foglalkozik, az csak az állampolgárokkal együtt, és nem nélkülük, ne adj’isten: ellenük teheti ezt meg. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. A következő, írásban előre jelentkezett felszólaló Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A már felszólaló kormánypárti képviselők kétpercezései nagyban eltértek a va lóságtól, de finoman fogalmazok: merészebbek voltak, semmint az az írásos anyagból kitűnik, ezzel is bizonyítva a régi mondást, hogy a szó elröppen. Az írásos anyag azonban valóban elemző, szépen, az általános fejtegetéseknél a nemzetközi helyzet bemutatás ával indul: bemutatja, hogy a világgazdaságnak az elmúlt évben sajnálatos módon megtorpant fejlődése nem olyan mérvű, mint ahogy az elvárható lett volna. Nagyon finoman fogalmaz az előterjesztés, és azt mondja, hogy: a gazdaság vesztett lendületéből. Ez az t jelenti például Japán vonatkozásában, hogy a GDP 0,4 százalékkal csökkent; Európában még nagyobb ez a visszaesés. Megállapítja a jelentés, hogy Németországban az össztermelés 2001ben az első negyedévben megállt, majd a harmadiknegyedik negyedévben pedi g kifejezetten csökkent, amit a klasszikus megfogalmazás szerint úgy szoktak mondani, hogy: recesszió van - recesszió van Európában. Ezzel szemben viszont a növekedés nálunk 3,8 százalékos, amit persze lehet különbözőképpen magyarázni. Lehet azt mondani, h ogy igen, igen, de hát ez mégis kevesebb, mint a beígért, mint a várható; lehet azt is mondani, hogy ezek a nem kedvező világgazdasági folyamatok majd csak később fognak nálunk begyűrűzni - de ezek mind fejtegetések, feltételezések. A valóság az, hogy itt igenis növekedés mutatható ki, míg máshol recesszió van, vagyis 2001ben a magyar gazdaság sikeres volt. Ezt azonban csak általánosságban mondtam; ténylegesen az igazságszolgáltatási funkcióról szeretnék bővebben beszélni, vagyis a bíróságoknak, az ügyészs égeknek és magának az Igazságügyi Minisztériumnak a költségvetéséről, költségvetése végrehajtásáról, illetve azoknak a szervezeteknek a költségvetéséről, amelyek az Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak. (14.10) Először a bíróságokról, amelyek a VIII. feje zetet képezik. Ez azért érdekes, mert a törvényhozás és a végrehajtás mellett a bíróságok önálló hatalmi ág, de természetszerűen mégis az ország teljes költségvetésének részét képezik. De azért is érdekes a bíróságok költségvetése, mert a teljes kiadás - t ehát az igazságszolgáltatási funkcióhoz tartozó szervezetek kiadásának - kétharmada a bíróságoknál csapódik le. Az eredeti kiadás tervezete 36 348 milliárd (Sic!) volt, amely módosítás után 37 532 millióban teljesült. Ismét egy érdekesség - ami jellemző a bíróságok tevékenységére és összetételére , hogy ebből a meglehetősen nagy összegből 55,6 százalékot személyi juttatásra fordítottak, ami 14,9 százalékkal haladta meg az előző évit, igaz, ebben benne van 60 fő létszámemelkedés is a szabálysértési feladato k ellátásával kapcsolatos teendők miatt, és 8,75 százalék valódi növekedés. Ahhoz, hogy a független magyar bíróság megfelelően tudja ellátni feladatát, jól képzett és jól megfizetett bírákra van szükség, ami az elmondott számok alapján biztosítva volt, eze nkívül
