Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
410 megfelelő elhelyezésre, infrastruktúrára, az Európai Unióhoz való közeledés esetén külön  tanfolyamok szervezésére is szükség van, amelyek szintén költségeket eredményeznek. Külön kell  szólni a felhalmozási kiadásokról, amelyek az épületek rekonstruk ciójában, felújításában  mutatkoztak meg, ami azért is érdekes, mert a bíróságok épületének nagy része még a Monarchia  idején épült, amelyek ha nem is műemlékek, de mindenképpen jelentős épületek, amelyekre akkor is  fordítani kellene - mivel nemzeti örökség ünk részét képezik , a fenntartásuk és működésük akkor is  fontos lenne, ha nem ezt a funkciót töltenék be. Éppen ezért 2001ben jelentős felújítások és  rekonstrukciók történtek, így Békés megyében, GyőrSopron megyében, Gyöngyösön a városi  bíróságon - eze k mind műemlék épületek , Keszthelyen a városi bíróságon. Megtörtént a Monori  Városi Bíróság rekonstrukciója, a Pest Megyei Bíróság bővítése, valamint egy vadonatúj bíróság  épült Tiszaújvárosban, aminek a költsége 308,5 millió forint volt. Szólni kell a b íróságok saját bevételeiről is, ami szintén rendkívül érdekes, mert a saját bevételek  zöme bírósági határozatokon alapul, amelyek kétségtelen növekedést mutatnak. Ám ezeket nem lehet  fiskális szempontok miatt állandóan növelni, mert ez esetleg már sértené  a bírói függetlenséget. Az is  érdekessége a saját bevételeknek, hogy kevés folyik be belőlük, mert a pénzbüntetéseket  szabadságvesztésre változtatják át. A bíróságok ettől függetlenül nem mondanak le arról, hogy addig  próbálják behajtani ezeket a kintlevős égeket, amíg a behajtásra fordított összeg arányban áll azzal a  ráfordítással, amibe került. Szólni kell az ügyészségek költségvetéséről is. Az idevonatkozó fejezet mintegy tíz oldalon  keresztül azt mutatja be, hogy az ügyészség az elmúlt tíz évben miként  változott, hogy milyen  társadalmi viszonyok változtak Magyarországon, és az ügyészség egész szervezetét hogyan és  miként kellett a társadalmiviszonyváltozásokhoz igazítani. Egyébként magát az ügyészségi törvényt  is ezért kellett módosítani. Néhány példát  említenék: merőben új a fővárosi kerületi ügyészségek  felállása, ahol eddig több kerület összevontan működött. Az óriási munkateher és a munka  áttekinthetetlensége miatt ezeket szét kellett választani, ma önálló VIII., V. és XIII. kerületi  ügyészség van, a mi szintén komoly összegeket jelentett, de ez a költségvetésben benne volt, a kiadás  ebből fedezhető volt. De ilyen a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, illetve a Legfelsőbb  Ügyészség mellett működő kiemelt ügyek osztálya, amely szintén külön költségeket jelentett. Itt is számos rekonstrukció volt. Meg kell említeni, hogy a legkisebb ügyészi alapilletmény 188 350 forint,  ami 8,75 százalékkal magasabb, mint az előző évi. E fejezet kapcsán kell szólni az Országos Kriminalisztikai Intézetről, amely jelentős  tudományos  intézmény. Ez európai uniós pályázatokból saját bevételre is szert tud tenni, ami teljesült is. Az  Igazságügyi Minisztérium - mely áll a minisztérium apparátusából, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi  Hivatalból, szakértő intézetből, büntetésvégrehajt ásból, a Központi Kárrendezési Irodából - összlétszáma 7533 fő. Itt kell kiemelni a büntetésvégrehajtási igazgatást, mert ebből az óriási  létszámból 6403 a büntetésvégrehajtási intézeteknél dolgozik, amelyeknek a létszáma 2001ben tovább nőtt 353 fővel,  mégpedig sajnálatos módon azért, mert a fogvatartotti létszám is növekedett.  Éppen ezért itt is nagyberuházások történtek, nagy felhalmozási kiadások voltak, 350 új fogvatartási  helyet kellett létrehozni, a dologi kiadásokból viszont mintegy 15 százalék vo lt fordítható a fogva  tartottak élelmezési normáira is. Mindebből azt lehet megállapítani, hogy az igazságügyi funkcióhoz tartozó szervezetek  költségvetése megfelelő volt, fejlődés mutat, szükség volt erre a fejlődésre, a személyi és tárgyi  feltételek bizt osítva vannak. A Számvevőszék idevonatkozó mondatával fejezem be felszólalásom,  amely úgy szól: “Az igazgatási cím, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolói  összeállításának alapjául szolgáló bírósági dokumentumok, nyilvántartások és belső sz abályok  ellenőrzése során megállapítottuk, hogy tekintettel a lényegesség elvére, érvényesülnek a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtásra kiadott kormányrendelet előírásai,  a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség , az összemérés, a bruttó elszámolás és az  egyedi értékelés általános számviteli alapelvei.
