Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
410 megfelelő elhelyezésre, infrastruktúrára, az Európai Unióhoz való közeledés esetén külön tanfolyamok szervezésére is szükség van, amelyek szintén költségeket eredményeznek. Külön kell szólni a felhalmozási kiadásokról, amelyek az épületek rekonstruk ciójában, felújításában mutatkoztak meg, ami azért is érdekes, mert a bíróságok épületének nagy része még a Monarchia idején épült, amelyek ha nem is műemlékek, de mindenképpen jelentős épületek, amelyekre akkor is fordítani kellene - mivel nemzeti örökség ünk részét képezik , a fenntartásuk és működésük akkor is fontos lenne, ha nem ezt a funkciót töltenék be. Éppen ezért 2001ben jelentős felújítások és rekonstrukciók történtek, így Békés megyében, GyőrSopron megyében, Gyöngyösön a városi bíróságon - eze k mind műemlék épületek , Keszthelyen a városi bíróságon. Megtörtént a Monori Városi Bíróság rekonstrukciója, a Pest Megyei Bíróság bővítése, valamint egy vadonatúj bíróság épült Tiszaújvárosban, aminek a költsége 308,5 millió forint volt. Szólni kell a b íróságok saját bevételeiről is, ami szintén rendkívül érdekes, mert a saját bevételek zöme bírósági határozatokon alapul, amelyek kétségtelen növekedést mutatnak. Ám ezeket nem lehet fiskális szempontok miatt állandóan növelni, mert ez esetleg már sértené a bírói függetlenséget. Az is érdekessége a saját bevételeknek, hogy kevés folyik be belőlük, mert a pénzbüntetéseket szabadságvesztésre változtatják át. A bíróságok ettől függetlenül nem mondanak le arról, hogy addig próbálják behajtani ezeket a kintlevős égeket, amíg a behajtásra fordított összeg arányban áll azzal a ráfordítással, amibe került. Szólni kell az ügyészségek költségvetéséről is. Az idevonatkozó fejezet mintegy tíz oldalon keresztül azt mutatja be, hogy az ügyészség az elmúlt tíz évben miként változott, hogy milyen társadalmi viszonyok változtak Magyarországon, és az ügyészség egész szervezetét hogyan és miként kellett a társadalmiviszonyváltozásokhoz igazítani. Egyébként magát az ügyészségi törvényt is ezért kellett módosítani. Néhány példát említenék: merőben új a fővárosi kerületi ügyészségek felállása, ahol eddig több kerület összevontan működött. Az óriási munkateher és a munka áttekinthetetlensége miatt ezeket szét kellett választani, ma önálló VIII., V. és XIII. kerületi ügyészség van, a mi szintén komoly összegeket jelentett, de ez a költségvetésben benne volt, a kiadás ebből fedezhető volt. De ilyen a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, illetve a Legfelsőbb Ügyészség mellett működő kiemelt ügyek osztálya, amely szintén külön költségeket jelentett. Itt is számos rekonstrukció volt. Meg kell említeni, hogy a legkisebb ügyészi alapilletmény 188 350 forint, ami 8,75 százalékkal magasabb, mint az előző évi. E fejezet kapcsán kell szólni az Országos Kriminalisztikai Intézetről, amely jelentős tudományos intézmény. Ez európai uniós pályázatokból saját bevételre is szert tud tenni, ami teljesült is. Az Igazságügyi Minisztérium - mely áll a minisztérium apparátusából, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatalból, szakértő intézetből, büntetésvégrehajt ásból, a Központi Kárrendezési Irodából - összlétszáma 7533 fő. Itt kell kiemelni a büntetésvégrehajtási igazgatást, mert ebből az óriási létszámból 6403 a büntetésvégrehajtási intézeteknél dolgozik, amelyeknek a létszáma 2001ben tovább nőtt 353 fővel, mégpedig sajnálatos módon azért, mert a fogvatartotti létszám is növekedett. Éppen ezért itt is nagyberuházások történtek, nagy felhalmozási kiadások voltak, 350 új fogvatartási helyet kellett létrehozni, a dologi kiadásokból viszont mintegy 15 százalék vo lt fordítható a fogva tartottak élelmezési normáira is. Mindebből azt lehet megállapítani, hogy az igazságügyi funkcióhoz tartozó szervezetek költségvetése megfelelő volt, fejlődés mutat, szükség volt erre a fejlődésre, a személyi és tárgyi feltételek bizt osítva vannak. A Számvevőszék idevonatkozó mondatával fejezem be felszólalásom, amely úgy szól: “Az igazgatási cím, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolói összeállításának alapjául szolgáló bírósági dokumentumok, nyilvántartások és belső sz abályok ellenőrzése során megállapítottuk, hogy tekintettel a lényegesség elvére, érvényesülnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a végrehajtásra kiadott kormányrendelet előírásai, a teljesség, a valódiság, a világosság, a következetesség , az összemérés, a bruttó elszámolás és az egyedi értékelés általános számviteli alapelvei.
