Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
390 cégek forgalmának üteme lényegesen felülmúlta a vámszabadterületi cégek bővülését, ami örvendetes. Igaz, lassult, de mégis 4,1 százalékkal nőtt az ipari termelés, mérséklődött a munkanélküliség, és jelentősen megemelkedett a háztartások fogyasztása is. A korábbi években kissé mostohán kezelt infláció az év második felétől jelentősen csökkent, az év végére 6,8 százalék volt. Ebben jelentős szerepet játszott az energiaárak világpiaci csökkenése, a forintárfolyamsáv EUkonform kiszélesítése és a kormány hatósági árakkal kapcsolatos politikája. A bruttó keresetek az Országos Munkaügyi Tanácsban elfogadott 9,7512,5 százalé kos ajánlással szemben átlagban 18 százalék bruttó, illetve 16 százalék nettó növekedést mutattak, amiben természetesen komoly szerepet játszott az önök által leszavazott 57 százalékos minimálbérnövekedés - ami a várakozásainknak megfelelően meghúzta a tö bbi bért is , valamint a közszféra jelentős, 22,4 százalékos bérnövekedése. A minimálbér kérdésében önök sajnos konzekvensek, hiszen tudomásunk szerint nem javasolnak minimálbéremelést 2003ra sem, amit a Magyar Demokrata Fórum komoly társadalompolitikai hibának tart. Az átlagkeresetek növekedése a polgári kormány politikájának következtében az alacsonyabb keresetű ágazatokban még gyorsabb volt, a fizikai foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése meghaladta a szellemiekét, mind a verseny, mind a közs zférában, és az MSZPSZDSZpadsorok riadalmával ellentétben, a részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma sem haladta meg az 5,9 százalékot. Megjegyzem, de nem mellékes, hogy ezt az arányt az MDF rendkívül alacsonynak tartja, és az aktív családpolitika egy ik eszközeként kívánatos a részfoglalkoztatású munkavállalók arányát az aktivitási ráta növelése mellett a nyugati országokban szokásos 30 százalék körüli értékre növelni, hogy az anyák a munkavállalást jobban össze tudják egyeztetni a gyermekvállalással, gyermekneveléssel. A tisztelt Háznak és a kormánynak ebben is komoly feladatai lennének a következőkben. 2001ben az egy keresőre eső reálbér 6,4 százalékkal, a gyermekkedvezmény figyelembevételével együtt 7,7 százalékkal nőtt. A háztartások kumulált nettó pénzügyi vagyona pedig 40 százalékkal haladta meg a 2000. évit, ami igen elismerésre méltó eredmény. Tisztelt Ház! Ezek az önök törvényjavaslatából kiemelt adatok egyértelműen mutatják, hogy 2001ben sokat tettünk a lakosság életszínvonalának emeléséért, a társadalom gazdasági kettészakadási folyamatának visszafordításáért. Az elmondottak mellett az államháztartás egyenlege 2001ben a tervezett 492 milliárddal szemben csak 432 milliárdos hiányt mutatott, és a központi költségvetés hiánya is közel 80 milliá rd forinttal volt alacsonyabb a tervezettnél. Ez utóbbinál különösen pozitívnak tartjuk, hogy ugyanakkor a magánvállalkozások támogatása 74, a háztartások támogatása 21, a nonprofit szervezetek támogatása 122 milliárddal haladta meg a tervezettet, a kamatp olitika következtében pedig a kamatkiadások 125,5 milliárddal kevesebbet tettek ki a tervezettnél. A központi költségvetés bevételei az egyes előirányzatok kisebbnagyobb eltérései mellett 40 milliárdos többlettel teljesültek, ami 1 százalék, vagyis jól te rvezett volt. 2001 folyamán a 9,1 milliárd eurós adósságállomány 7 milliárdra, a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárdról 1,2 milliárd euróra csökkent, a külkereskedelmi áruforgalom hiánya 700 millió euróval javult 2000hez viszonyítva. Az eredmények f elsorolását folytathatnám. Jó eredmények ezek, tisztelt képviselőtársaim, pártállás nélkül büszkék lehetünk arra, hogy az ország, a magyar polgárság milyen komoly teljesítményekre volt képes ebben az időben. Megjegyzem, a mostani zárszámadás kapcsán előter jesztésre került 60 milliárd forintos összegben a mezőgazdasági hitelek átvállalása. Hozzáteszem, hogy most már nyilván látható, hogy ez nagyban fogja növelni a hiányt, nagyban fogja növelni azt a százalékos növekedést, amit az uniós szint elvárásainak meg felelően nem tudunk teljesíteni, hiszen a GDParányos hiányunk jóval meg fogja haladni az idei évben az Európai Unióban elvárt szintet. Sajnálatos módon ilyen és ehhez
