Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 18 (20. szám) - A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 2001. évre vonatkozó részének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
391 hasonló intézkedéseknek, amellett, hogy esetleg annak a területnek pozitív hatást jelent enek, makrogazdasági hatásai nagyon súlyosak lehetnek a későbbiekben. Az egyes fejezetek tervezési, végrehajtási, gazdálkodási munkája, bár sokat fejlődött, 2001ben sem volt egyenszínvonalú. A költségvetési szervek gazdálkodásának szabályozásában az előre lépés elmaradt. Ennek ellenére a költségvetési előirányzatok módosításai és a fejezeteken belüli átcsoportosítások az előírásoknak megfeleltek. A költségvetési szervek előirányzatmaradványainak összege egyaránt utalhat komoly tervezési hibákra, kormányzat on belüli együttműködési hiányosságokra, a felhasználás szabályozásának problémáira, az egyes előirányzatok túldimenzionáltságára vagy a célzott nehézkes hozzáférési lehetőségekre; vagyis a tényleges felelősség az egységes szabályozás hiányában nehezen fog ható meg. Minden kormány szívesen hirdeti meg saját költségeinek csökkenését, az adófizetők kímélését. Ez helyes is. Ezzel szemben tény, hogy 2001ben a kormány tovább drágult, egész pontosan 17,2 százalékkal, 323 milliárd forinttal lett több a központi kö ltségvetési szervek összes kiadása, mint az előző évben. Ezen belül a központi költségvetési szervek saját működési kiadásai hozták a növekményt, mert a támogatási célprogramok kiadásai 19,9 milliárd forinttal tettek ki kevesebbet, mint 2000ben, és a közp onti beruházások 2,26 milliárd forintot tettek ki. A magyarázatot döntően a köztisztviselői törvény hatálybalépése és a minimálbér emelése okozta, ezért inkább mi beszélünk ezekről az adatokról is, ha mások nem. Az ÁSZ a 2000. évi zárszámadás ellenőrzése s orán a vizsgált húsz fejezet közül tizenhárom esetben tett javaslatot a gazdálkodás szabályszerű lebonyolításának, a pénzügyi folyamatok zártságának, illetve a számviteli és egyéb jogi szabályozás naprakészségének megteremtésében. Hat fejezet maradéktalanu l végrehajtotta a kért változtatásokat, míg a többinél részben került sor a javaslatok átvezetésére. A Magyar Demokrata Fórum felhívja a fejezetek vezetőinek figyelmét, ha ez a gyakorlat folytatódik, hiába készítettünk korrupcióellenes programcsomagot, hiá ba készül az úgynevezett üvegzsebprogram, ha a közpénzek felhasználását ellenőrző legfontosabb szervezet, az Állami Számvevőszék megállapításait egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Már hallom is a pénzügyminiszter úr válaszát vagy az államtitkár úr esetleg es válaszát, hogy az az előző kormány feladata lett volna. (12.50) Igaz, hogy ez mindig is így volt, és kíváncsi vagyok, hogy jövőre, ha visszatérünk majd erre a témára, vajon a felvetésem még mindig élő lesze. Tisztelt Ház! Sokan nem akarják elhinni, de 12 év telt el a rendszerváltozás óta. Emlékszünk, a jelen lévő pártok sokat támadták az Antallkormányt, hogy nem tudja megmondani, mennyi a magyar állam vagyona. Nem értették meg, hogy erre akkoriban még nem volt mód, hiszen az állami vállalatok társaságg á alakulásáig ismeretlen volt ezeknek a világgazdaságban ismeretlen szocialista vállalatoknak a tőkeszerkezete. Meg kellett tehát történni az átalakulásnak, ami időigényes dolog, ugyancsak bonyolult volt az állami és kincstári vagyonelemek feltárása, tessé k csak arra gondolni, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság napjainkban is vagyonelemek ezreit fedezi fel, és ezért kellett az elbirtoklás időtartamát 10 évről 15 évre emelni. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona sem egyértelműen definiált, annak és a priva tizációból eredő követelésének a nyilvántartása is bőven hagy maga után kívánnivalót. Az előttünk lévő ÁSZjelentés pedig kimondja, hogy az önkormányzatok vagyoniállapotkimutatása továbbra sem felel meg a valódiság és az áttekinthetőség követelményének, r endre eltérés mutatkozik a vagyonkataszter, a vagyonmérlegben nyilvántartott adatok és a valóság között. Megjegyzem, a ’91. évi törvény 42. §a előírja: az önkormányzat a vagyonát a jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és tel jesíteni az adatszolgáltatást.
