Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 10 (41. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3311 bérszínvonalhoz , és természetesen elősegítik Magyarország további tőkevonzó képességének, az itteni befektetők jobb gazdasági működési feltételei nek a kialakulását. A 4,5 százalékos reálbérajánlat, azt gondolom, mértékét tekintve megfelelő a kormányprogramban is előre jelzett mértékeknek. Mi ugyanis akkor azt mondtuk, hogy a gazdasági növekedés ütemének megfelelő mértékben kell emelkednie a reálpoz ícióknak, s ez esetben ez valósul meg. Úgy kell ennek a reálpozíciónak javulnia, hogy ez egyidejűleg szolgálja a versenyképességi követelmények javulását és az európai bérekhez való felzárkózást is. Az a mód, hogy a reálkereset növekedésében állapodtunk m eg az Érdekegyeztető Tanácsban, a munkavállaló számára azt a lehetőséget teremti, hogy eltérő személyi jövedelemadópozíciókban is hozzájut magasabb, illetve alacsonyabb, de eltérő bruttó keresetek mellett ahhoz a reálpozíciójavuláshoz, ami az európai bér ek irányába hat, másképp fogalmazva: a munkavállalónak végül is mindegy, hogy személyi jövedelemadó miatt vagy bruttó béremelés miatt lesze több pénz a zsebében, csak legyen ott ez a több pénz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret letelt ét.) A munkaadónak pedig fontos, hogy ezt a terhet teljes egészében nem neki kell állnia, hanem a többleten keresztül, a gazdasági növekedés többletén keresztül, a személyi jövedelemadóterhek csökkentésével a bérutolérés terheinek növekményét a kormány át vállalja. Ezért jó kompromisszum az OÉTben született kompromisszum, mert kettős célt szolgál egyszerre. Köszönöm a türelmét, elnök asszony. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Orsz ággyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Herényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából: "Kormányzati szorításban az egyházak" címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót , elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van jövője - mondta betegágyán Antall József, a legújabb kori első szabadon választott parlament képviselője, a Magyar Köztársaság néhai minisztere lnöke. Holnapután, december 12én emlékezünk a Nemzeti Sírkertben, mert akkor lesz kilenc esztendeje, hogy Antall József elment közülünk. A mélyen elkötelezett demokrata, a 15 millió magyar miniszterelnöke pontosan tudta, hogy a rendszerváltáskori Magyaror szág nemcsak gazdasági nehézségekkel küzd. Pontosan tudta, hogy a szabadsághoz nemcsak anyagi jólét tartozik, annak más feltételei is vannak. Pontosan tudta, hogy a szabadság akkor élhető meg a maga teljességében, ha kellő felelősséggel, ha kellő erkölcsis éggel párosul. Az ország mély gazdasági szakadékban van, de ez a szakadék eltörpül ahhoz az erkölcsi szakadékhoz képest, amelybe az elmúlt évtizedek taszították a nemzetet. Antall József pontosan tudta, hogy ebből az erkölcsi szakadékból csak egy a kiút. A miniszterelnök pontosan tudta, hogy itt, KözépEurópában demokrácia sikerrel csak szilárd erkölcsi alapokon, keresztény erkölcsi alapokon működhet. Kormánya és az MDFtöbbségű koalíció '90 és '94 között azért dolgozott, hogy a történelmi egyházak hitéleti , közéleti, közszolgálati tevékenységének feltételei javuljanak. Nem öncélú volt ez a törekvés, hiszen tudtuk és ma is tudjuk, hogy az erkölcsi válságból a történelmi egyházak munkája, segítsége nélkül nem jutunk ki. A maga sajátos módján a következő balol dali kormány is felismerte a szükségszerűséget, és ha nem is olyan hittel és nem olyan intenzitással, de támogatta az egyházak munkáját. (8.50) E munka eredményeképpen ma az országban számos egyházi általános és középiskola működik, hallgatók ezrei járnak egyházi egyetemekre. A mindenkori kormány, a mindenkori Országgyűlés
