Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 10 (41. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KISS ELEMÉR, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter:
3312 feladata az, hogy a hitéleti, a karitatív, a közéleti egyházi szolgálatok működésének feltételeit, az adományok mellett, költségvetési forrásokból teremtse meg. Feladatunk, hogy a forráso k elosztása igazságos legyen, tükrözze az egyházak társadalmi jelenlétét, szolgálataik társadalmi fontosságát. Azért, hogy a társadalmi igazságosság érvényesüljön, a FideszMDF kormányzati és parlamenti többség, folytatva Antall József munkáját, úgy döntöt t, hogy a '9094 közötti időszakhoz hasonlóan, amikor is az elosztás alapjait a '49. évi népszámlálási adatok képezték, az 1 százalék felajánlás fölötti rész elosztása a legutóbbi népszámlálási adatok alapján történjék. Tettük ezt azért, hogy az elosztásná l ne csak a felajánlók arányában történjék a fennmaradó rész elosztása, hiszen ez csak a felajánlók adóerejét tükrözi, bizonyos értelemben visszaállítja a vagyoni cenzus intézményét. Igazságosabb, ha az elosztásnál minden hívő személye ugyanannyit ér. A ne m adóalany kisnyugdíjas vagy a nem adófizető nagycsaládos állampolgár léte és élete is számít, hiszen ők sokkal többen vannak. Az utóbbi hetekben a Magyar Demokrata Fórum számos esetben hallatta hangját az egyházi finanszírozás társadalmi igazságossága érd ekében. Nem eredmény nélkül, hiszen a kormány álláspontja sokat változott. Különösen a tegnapi egyeztetés - amely köztársasági elnök úr, Mádl Ferenc kezdeményezésére jött össze - zárult biztató eredménnyel, mert közeledtek az álláspontok. Nem többletpénzrő l van szó, hanem ugyanannak a forrásnak igazságosabb elosztásáról. Az állam adja meg az egyházaknak a forrásokon kívül a felhasználás legszélesebb demokratikus jogát is. Ne feledjük, Antall József szavai ma is érvényesek. Nemcsak a gazdasági gondok megoldá sa, az erkölcsök helyreállítása is nagyon komoly feladatunk, amelyből a történelmi egyházak nagy és komoly részt vállalnak. A miénk pedig, Országgyűlésé, parlamenti képviselőké, a közös felelősség - kormányoldalé, ellenzéké , hogy ennek a legigazságosabb feltételeit teremtsük meg. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr a napirend előtti felszólalását. A kormány részéről megadom a szót Kiss Elemérnek, a Miniszterel nöki Hivatalt vezető miniszter úrnak. Miniszter úr? DR. KISS ELEMÉR , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az egyházak kiemelkedő szerepet töltenek be a társadalom életében. Úgy gondol om, hogy '90től napjainkig valamennyi kormány ennek a felismerésnek birtokában volt, és ennek alapján határozta meg egyházpolitikáját, illetőleg finanszírozási politikáját. Ön hosszan beszélt a '9094 közötti időszakról. Említette azt is, és úgy gondolom, érdemes megismételni, hogy a szocialistaszabad demokrata kormány volt az, amely az egyházfinanszírozásban az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás alapján hosszabb távra meghatározta a finanszírozási módozatokat. A jelenlegi kormány 2003as költségve tési javaslata a 2002es mértékhez képest több mint 35 százalékkal javítja az egyházak pénzügyi pozícióit, támogatási mértékeit, amiből egyértelműen következik az egyházak kiemelkedő társadalmi szerepének elismerése. Ami tegnap történt: az egyeztetés során a köztársasági elnök úrnál a miniszterelnök úr és a történelmi egyházak képviselőinek bevonásával tulajdonképpen azokat az elveket sikerült érvényesíteni, amelyek a kormány eddigi megoldásait erősítették meg, nevezetesen azt, hogy 2003ban az adózók arány ában történik meg a hitéleti tevékenység finanszírozására vonatkozó többletrész elosztása, és 2003 június végéig a történelmi egyházak képviselőinek és a kormány képviselőinek bevonásával kialakítunk egy hosszabb távra szóló egyházfinanszírozási módszert. Ezt ígérte a kormány korábban is. Örülünk annak, hogy az egyházak képviselői ezt a megoldást magukévá tették, és elfogadták. Úgy gondoljuk, hogy az a finanszírozásielosztási módszerváltozás, amely szerint a népszámlálá s adatai helyett az adózók adatai alapján történik, a katolikus egyháznál és a református egyháznál sem
