Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3237 Nyilván idő kell annak az eldöntéséhez, és soksok kísérlet, elemzés, míg bebizonyosodik akár a kockázatok nélküli hasznosság, akár a károsság lehetősége, de bizony, addig is rendkívül óvatosak leszünk, és ez is benne volt az eddigi vitában. Tehát ismétlem: nem a génkezelés elutasítása miatt, hanem a génke zelt élelmiszerek fogyasztásának a következményeit kutató biológusok mindeddig kevés visszatekintő időhorizontja miatt kell rendkívül óvatosnak lennünk. Magam arra gondoltam, hogy mintegy 250 évig úgy dohányoztak az emberek, hogy csak sejtették a dohányzás egészségre káros voltát, mert nem figyelhették meg évtizedeken keresztül ugyanazt a dohányzó személyt, és nem döbbenhettek rá időben a dohányzás káros hatásaira. A drog gyorsabban rombolja az egészséget, ezért hamarabb fel lehet ismerni a drogfogyasztás á rtalmait. Ez az orvostudományi vizsgálati időtáv hiányzik a génkezelt élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatosan, és ezért ezt mindenképpen szigorítanunk kell ebben a törvényben, az uniós gyakorlat irányába közelítve, az eddigi jogszabályokat. Aki e témakör ben az interneten kalandozik, hamarosan észlelheti, hogy világszerte megdöbbentően kevés független kockázatbecslést készítettek. Engem ez rendkívül érdekelt, hiszen ez az, amit nem a tudós, hanem a közéleti ember, a parlamenti képviselő talán jobban tud ér telmezni. Egy ilyen kockázatbecslés volt négy évvel ezelőtt az a kísérletsorozat, amit Pusztai Árpád biokémikus professzor végzett. A magyar származású tudós bebizonyította, hogy egy génmanipulált krumplifajta tápanyagösszetétele eltért a normálistól, és kóros elváltozásokat figyelt meg az ezzel etetett patkányokon. Ennek kapcsán figyelmeztette a közvéleményt arra, hogy a géntechnológiai cégek hasonlóképpen kísérleteznek rajtunk, embereken, a génmanipulált élelmiszerekkel. Az addig maximálisan elismert kut atót ezt követően, valószínűleg a géntechnológiai ipar nyomására - ezt csak feltételezzük - eltávolították az állásából. Természetesen ez az egyetlen eset nem lehet perdöntő, de nagyon tanulságos. Ez nem adhat okot általánosításra, bár hasonló példázatokat , nyilván alaposabb előkészületek után, lehetne sorjázni. Ez mindenképpen figyelmeztető jel arra, hogy óriási érdekek, igenis anyagi érdekek, üzleti érdekek ütköző területe a géntechnológia. Annyi már bizonyosnak tekinthető, hogy egyes génkezelt élelmiszer ek kellő kipróbálási idő nélkül közvetlenül is okozhatnak egészségkárosodást vagy allergiát, és gyakran vezethetnek az antibiotikumok korábbi hatékonyságának a csökkenéséhez. Csak egy példa: az élelmiszerekben lévő antitestek a három év alatti amerikai gye rekek 58 százalékában, a felnőttek 12 százalékában okoznak túlérzékenységi reakciót - ezekhez az adatokhoz is bárki hozzájuthat. A legnagyobb probléma az, hogy a genetikailag manipulált élelmiszerek fogyasztását követően nem tudjuk, hogy a bevitt idegen gén a mi génjeink mely részébe épül be. A pontosan mérhető következményekkel csak egykét nemzedék múlva szembesülhet az emberiség. Tisztelt Ház! Országunkban az elmúlt évtizedek környezetvédelmet mellőző, vagy azt nem a kellő szinten értékelő politikai fe lfogása miatt az állampolgárok környezetvédelmi tudatossága nem olyan mérvű, mint a kontinens nyugati felén. A fiatal demokráciák a piacgazdaságra való áttérés gazdasági nehézségeivel küszködnek, emiatt is keresik az olcsó, rövid távon megtérülő megoldások at a hosszú távúakkal szemben - erre utalt Kis Zoltán államtitkár úr egy fél mondatában az előbb. (16.50) Ezek a kényszerek szinte vonzzák a génmanipulált élelmiszereket előállító és szabadalmaztató, nemzetek feletti multinacionális cégeket, vállalatokat a középkeleteurópai térségbe. Az egyelőre gyengébb fogyasztói ellenállás ígéretes piacot jelent a génmanipulált élelmiszerek számára ebben a térségben. Ma még egyetlen keleteurópai országban sincs olyan elfogadott törvény, amely a génmanipulált termékek megjelölésére kötelezné a termelőket. Az emberek jóval kevésbé tudják, hogy milyen kockázatokat rejthet magában a génmanipulált élelmiszerek fogyasztása, mint NyugatEurópában. Ezért is rendkívül nagy előrelépésnek tekinthető, hogy a törvénytervezet előírj a a génkezelés kötelező jelölését. Magyarországon a hivatalos adatok szerint öt növényfajtával - burgonyával, dohánnyal, kukoricával, lucernával és repcével - kísérleteztek eddig, de csak laboratóriumi körülmények között,
