Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZANYI TIBOR, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3238 tehát tudomásom szerint szabadföld ön nem. Ismereteink szerint génmanipulált paradicsommal is végeztek eddig több szántóföldi kísérletet. Gödöllőn - erre utalt képviselőtársam - génmanipulált pontyokat is előállítottak. Oroszországban megközelítőleg háromszáz kutatócsoport végez géntechnoló giai kísérleteket. Bulgáriában vírussal és baktériummal szemben ellenálló dohánnyal és génmanipulált lucernával folytatott szántóföldi kísérleteket végeznek. Lengyelországban kecskejuh keresztezett állatot és növekedésihormongénekkel manipulált pontyokat állítottak elő laboratóriumi kísérletekben. A megkérdezett kutatók közül többen elismerték, hogy hasonló kísérleteket nem engedélyeznének számos nyugateurópai országban. Megnyugtatónak tartom, hogy Magyarországon a jövőben csak a géntechnológiai bizottsá g engedélye alapján folytathatók kutatások az előterjesztés szerint. Tavaly január és március között Lengyelországba csaknem harmincháromezer tonna olyan szója érkezett, amelyben a génmanipulált nem volt szétválasztva a manipulálatlantól . Folytathatnám tovább az adatsort, de rövid az idő. Fontos tehát a törvényalkotásban az európai uniós szabályozással összhangban álló törvénytervezet elfogadása. Mindenképpen szerettem volna még szólni a génbankokról és a hungarikumokról, azok védelméről, de nyilván ez még a vitában majd elő fog kerülni. Szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét a Csáki András képviselőtársam nevével jelzett két módosító indítványra, amelynek elfogadása talán nem jelenthet akadályt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmük et. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Szabó József Andor úr, a Fidesz képviselője... (A képviselő nincs jelen.) , aki ezek szerint nincs itt. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkező t nem látok. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Szanyi Tibor: Igen.) Megadom a szót Szanyi Tibor államtitkár úrnak. DR. SZANYI TIBOR , földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tulajdonképpen az a szándékom, hogy egy picit, részben közreműködve itt a vitában, de nyilván még nem megelőlegezve a vita további részét, főképpen a vita lezárását, köztes felszólalás jelleggel szeretnék egypár reflexiót tenni arra, ami itt ma elhangzott. Hallgatva azokat a felszólalásokat, amelyek pontosításokat kérnek, irányoznak elő, azt gondolom, hogy ezeket jó szándékkal meg kell fontolni. Ezt a kormány nevében természetesen vállalhatom is. Azonban a mennyiség nyilván itt is átmehet minőségbe, mert amikor egy pontosítás már eltéríti a tényleges szándékokat azok valós irányától, akkor én azt gondolom, hogy ott már komolyabb problémáink vannak. Azt hiszem, akkor járunk el okosan, ha tudományos vitákat nem próbálunk ebben a törvényben el rendezni, hanem addig megyünk el, ameddig lehet. Nekem eszembe jutott az az eset, amikor először ember lépett a holdra, akkor lehetett látni azt a lépést. Aztán az illető azt mondta, hogy ez kis lépés az embernek, de nagy lépés az emberiségnek. Nyilvánvaló an ott is el lehetett volna mondani, hogy léphetett volna egy kicsit stílusosabban is, két milliméterrel errébb vagy arrébb, hosszabbat, rövidebbet, de a lényeg az, hogy megvolt a nagy lépés. Itt is, mint minden más törvénynél azt kell nézni, hogy mi a tör vényalkotó szándéka. A szándék pedig kettős. Az egyik, hogy az erkölcsi normáink mai kialakult fejlettségéhez is igazítsuk magát a törvényt, hiszen azért lássuk be, hogy azért 15, 20, 30 évvel ezelőtt is az nem volt egy különösebben elítélendő dolog, ha va laki egy állatot... - hát nem kínzott, de mondjuk hogy bántalmazgatott, sőt még a gyereknevelésben is ez egy elfogadott dolog volt. Ma már ez teljesen felháborítja az átlagembert, és azt hiszem, hogy az nagyon helyes is, ha ezeket a normákat akár követi, a kár egy picit még meg is előlegezi maga a törvény.
