Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. december 4 (40. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
3226 DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Amint ez a bizottsági véleményekből is kitetszett, de itt ezt meg kell erősítenem, a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja támogatja a kormány által beterjesztett T/1317. törvényjavaslatot, amely két törvényt m ódosít, nevesen a géntechnológiai tevékenységről szólót, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szólót - mindkettő még 1998ban lett elfogadva. Egységes a vélemény a bizottsági megszólalásokból ítélve a tekintetben is, hogy a frakció jobban örült vo lna annak, ha nem egy törvényjavaslat van előttünk, de azt gondoljuk, hogy ezen a helyzeten ma már változtatni nem lehet. Mindazonáltal az előterjesztő személyén kívül van még legalább két olyan ok, ami miatt akár így, az együttes beterjesztés is jelzés- é s jelentésértékű. Nevesen, hogy azért indokolt támogatni ezeket a módosításokat, mert a maga módján mindegyik az emberibb jövőről szól, hiszen ahogyan a géntechnológiai tevékenység feletti jogi és társadalmi őrködéssel védekezünk a genetika eluralkodásával , vadhajtásaival szemben, ugyanúgy - ahogy ez elhangzott a környezetvédelmi bizottság véleményében is - az állatokhoz való viszonyunk emberségünk egyik fokmérője is. A fenntarthatóság mint követelmény jelenik meg, mint érvényesítendő követelmény mind a két módosítás alatt levő törvényjavaslatban. (16.00) A másik ok, ami miatt ezek így együttesen is értelmezhető egységek, hogy ezek versenyképességet szabályozó törvények, hiszen, mint tudjuk, Magyarország számára rendkívül fontos, hogy az Európai Unióban legy enek olyan versenyterületei, ahol a magyar valóban jó pozícióban van. Az egyik ilyen lehetséges versenypozíció éppen az élelmiszertermékek köre, és azt gondolom, elég könnyen bizonyítható, hogy e két törvény létezése, mikénti szabályozása, komolyan vétele és betartása alapvetően befolyásolja élelmiszerpiaci pozícióinkat. Hogy csak egy példát említsek - ez természetesen habitusomnak megfelelően inkább az állatvédelem köréből való. Lehet azon meditálni, hosszan tartóan, hogy kelle nekünk gazdasági megfontol ásokból külön kezelést kérni a kényszeretetés vonatkozásában, egyszerűbben szólva, a libatömés vonatkozásában, merthogy sokan állítják, hogy egyébként rendkívül nagy a kereslet a libatömés eredményeként létrejövő, csodálatosan jóízű libamáj iránt. Csakhogy nagyon egyszerű útonmódon, néhány újságcikk elegendő ahhoz, hogy ez a nagyon busás haszonnal kecsegtető piac egyik pillanatról a másikra omoljék össze, éppen azon az alapon, hogy állatok kínzásának eredményeként jön létre ez a termék. Azt gondolom tehát, hogy ezzel az egyszerű példával is jól sikerül bemutatni azt, hogy ez valóban egy versenyképességi törvény is. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jogharmonizációs kérdéseivel ilyen konkrét formában az Országgyűlés nem foglalkozott, annak ellenére sem, hogy ma egyre több olyan törvénnyel van dolgunk, aminek egyedüli oka, hogy idekerül elénk, az, hogy csatlakozásunk egyfajta harmonizációs tevékenységet követel meg. Ezt azért kell és indokolt szóvá tenni e két törvény kapcsán, mert mindegyik esetében - és ezt hangsúlyozom, mindegyik esetében, tehát mind az állatvédelmi törvény vonatkozásában, mind pedig a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény vonatkozásában - igaz, hogy nem lehet egyszerűen a szavak lefordításának közvetlen eredményeként kialakuló s zöveggel operálni. Ez számtalan félreértést okozhat. Egy szakma ez is, és ezt akkor is figyelembe kell vennünk, ha végül itt mi, a Magyar Országgyűlés képviselőjeként szuverén döntéseket hozhatunk. Ez annál is inkább fontos, elsősorban az állatvédelmi törv ény vonatkozásában, mert nem biztos, hogy mindig az erkölcsi vagy filozófiai tétel közvetlen, normaszövegbe való befoglalása jelenti az üdvözítő megoldást. Számtalan olyan pontja van a mind a két törvénnyel kapcsolatos módosító javaslatoknak, ahol egyik va gy másik fordításhoz ragaszkodó vélemény egyik vagy másik kifejezést használ, és az aztán egyáltalán nem mindegy, hogy a törvény végső szövegében az egyik vagy a másik lesz bent.
