Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SISÁK IMRE JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2944 a kedvezményezettek létszámának 200 ezer fős csökkenését. Sajnos, ezeket az ellátásokat ma en nyivel kevesebben veszik igénybe, mint korábban. Az okok nincsenek feltárva, ez sajátságos dolog, de valószínűleg jól lehet sejteni őket. Helyes törekvés a támogatások szabályozott emelése, de különösen a munkanélküliellátásoknál vigyázni kell arra, nehog y a túlzott gondoskodással reménytelen szegénységi csapdába, belenyugvásba kergessük állampolgárainkat. A célt, az ösztönzést, hogy a polgár munkát keressen, nem szabad feladni. A Magyar Demokrata Fórum megalapozottabb foglalkoztatáspolitikát, komolyabb fe lnőttképzést, a részfoglalkoztatás adó- és járulékfeltételeinek javítását, a közcélú munkák kiterjesztését és más hasonló intézkedéseket vár a kormánytól. A törvényjavaslat azon célkitűzéseivel egyet lehet érteni, hogy a kormány valóban igyekszik a különfé le települési önkormányzati ellátások vonatkozásában az összeghatárokat szabályozni, de nem látjuk az ehhez rendelt forrásokat, ugyanúgy, mint az úgynevezett első száznapos program esetében. Az önkormányzatok gazdasági helyzetének különbözőségéből eredően vannak, akik teljesíteni tudják a javaslatban foglaltakat, méghozzá igencsak magas szinten, lesznek olyanok, akik csak alacsony szinten tudják ezt teljesíteni, és lesznek olyanok, akiknek erre egyáltalán nem lesz meg a pénzügyi fedezete. A tervezethez hián yzik a megfelelő számítási anyag, ami bemutatná a megoldani kívánt problémát, természetesen a megfelelő topológiai szerkezetben, és az önkormányzatok lehetőségeit az így rájuk testálni kívánt feladatok végrehajtásában. Indokoltnak tartjuk a törvénytervezet ben a fogalmak definiálását a jogszerű ügyintézés megkönnyítése érdekében. Valóban ellenőrizni kell a vonatkozó kérelmek jogosságát, mert sok a visszaélés. Ugyanakkor ez nem lehet a szerény jövedelmű rétegek megalázásának az eszköze. Itt az önkormányzat jo gait pontosabban kell szabályozni, és ismertetni kell ezeket a kérelmezőkkel. Nem értünk egyet azzal, hogy az adóadatokhoz az önkormányzat minden további ellenőrzés nélkül hozzáférhet. Az adótitok védelme fontos polgári vívmány, ezért ezzel a módosítással ebben a formában nem érthetünk egyet. A Magyar Demokrata Fórum örvendetesnek tartja, hogy a kormány, szemben a szabad demokraták választási programjában elmondottakkal, folytatja és kiterjeszti a polgári kormány közcélú foglalkoztatási programját. A közcél ú foglalkoztatás, mint ahogy többször elmondtuk, komoly lehetőség arra, hogy sokan visszatérjenek a munka világába. A lakásfenntartási támogatás szabályozása fontos cél, de ezzel nem lehet áthidalni azokat az eltéréseket, amelyek a különböző önkormányzatok között fennállnak, és valószínűleg komoly feszültséget fognak okozni sok önkormányzat költségvetésében. Nagyon fontos, hogy az anyag foglalkozik a temetési segéllyel, ennek minimumát a legszerényebb temetés 10 százalékában határozza meg, ami a mai temetés i költségek mellett sértően kevés. Természetesen magasabb térítés is adható, és a tisztes temetés az emberi méltóság fontos része, de hol van ennek a fedezete az önkormányzatok költségvetésében? A szociálpolitikai tanács és környezete valószínűleg jó szánd ékú, de ebben a formájában a szocializmus legbarokkabb (Sic!) korszakára emlékeztető bürokratikus intézmények tűnik. A fogyatékoskérdés kezelése pozitív és valóban nagyon indokolt. Nem érthető azonban, hogy ha a vakok személyi járadéka kedvezőtlenebb, mint a részükre minősítési eljárás lefolytatása nélkül biztosítható fogyatékossági támogatás, akkor ezt miért mintegy alanyi jogon és miért nem valóban alanyi jogon biztosítanánk számukra. Felhívnám a figyelmet a tervezet 33. §ára, amely a szociális törvény 1 21. § (3) bekezdését módosítja, és a kormánnyal megállapodást kötött egyházi fenntartók esetében is előírja az ellátási szerződés megkötését. Ez a rendelkezés ellenkezik az egyes egyházakkal kötött nemzetközi, illetve kormányszintű megállapodásokkal, az 19 90. évi IV. törvény 17. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi CXXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglaltakkal, de ellentétes minden egyéb egyházi közszolgáltatás, például közoktatás, felsőoktatás, egészségügy területén kialakított szabályokkal és gya korlattal is.
