Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 27 (38. szám) - A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2842 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az t hiszem, egy büntető törvénynek a hatékonyságát és a jóságát abból lehet megítélni, hogy milyen eredményesen működik a társadalomban. Az ellenzéki képviselőtársaim itt hivatkoznak arra, hogy a szigorú törvény ellenére mégis két éven keresztül mindössze öt esetben került sor fiatalkorúval szemben szabadságvesztés kiszabására, és ezt a törvény erényeként említik. Kérdezem én: akkor miért ez a rendkívül szigorú törvény, ha az a gyakorlatban nem érvényesül? Azért nem érvényesül, mint ahogy itt Dávid Ibolya kép viselő asszony elmondta, mert más egyéb eszközök is rendelkezésére állnak az igazságszolgáltatásnak, és felsorolta azt a nyolc lehetőséget, ami gyakorlatilag a szabadságvesztés kiszabása alól mentesítheti az elkövetőt. Akkor nézzük az eredményességet! Ered ményre vezetett? Nem vezetett eredményre. A bírói gyakorlat és a kisegítő jogszabályok, amelyek a Btk.ban és a büntetőeljárásjogban helyezkednek el, eleve elterelik őket onnan. A legnagyobb ellentmondás pedig az, hogy a felmérések szerint a 18 éves kort elérő fiatalok 30, usque 40 százaléka már találkozott a droggal és kipróbálta azt. Hol van akkor a visszatartó ereje a börtönbüntetéssel történő fenyegetettségnek? Ami pedig a drogok bevitelének úgynevezett engedélyezését jelenti a különböző intézményekbe és a dílereknek kitárja a kaput, az a büntetőeljárás nem kellő ismeretéből adódó álláspont. Kérem szépen, mind a nyomozói gyakorlat, mind a bírói gyakorlat azonnal ki tudja szűrni azt, hogy az együttesen fogyasztó fiatalok között ki a kívülről jött díler, vagy pedig valóban az történike, hogy valaki megveszi azt az egy szál spanglit, és négyenöten elszívják ott. Köszönöm, egyelőre ennyi. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Mátrai Márta képviselő asszonynak, Fideszfrakció. DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz) : Kös zönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez nem az első eset, hogy Szabó képviselő úrral nem értünk egyet. Az orvos szakértői vélemények azonban azt támasztják alá, amit én mondtam, kérem a képviselő urat, hogy olvasson utána. Azt üzeni az én számomr a ez a büntető törvénykönyv, és itt hallgatva a kormánypárti képviselőknek a felszólalását, egyre inkább megerősödik bennem az a kérdés, amire az üzenet aztán meg is válaszolható, hogy ki áll a büntető törvénykönyvnek e módosítása mögött, kinek az érdekébe n áll, hogy ez a büntető törvénykönyv ilyen enyhe szabályokat fogalmazzon meg. Remélem, a választ önöktől meg fogom kapni rá - én nem szeretnék még csak tippelni sem. A családok védelmében az erőszak ellen oly sokszor és sokat beszélünk. Miről beszélnek ön ök akkor abban az esetben, ha a családokat meg kívánják védeni, hiszen ezek az események nemcsak a gyermekeket, hanem a családokat is teljesen megnyomorítják?! Nemzeti drogstratégiai programot fogadott el a kormány 2002 előtt. Nagyon szeretném, ha ezt a dr ogstratégiai programot továbbvinnék, hiszen ez a megelőzésnek, a prevenciónak az egyik eleme. Érzelmekre alapítva büntető törvénykönyvet nem lehet módosítani - azt hiszem, ezzel mindannyian egyetértünk. Én a magam részéről mindenképpen a szigorúbb változat mellett teszem le a voksot. Ami pedig Csákabonyi képviselő urat illeti, hogy milyen eredményeket ért el ez a törvény, mármint az általunk hozott törvény, feltette ezt a költői kérdést: nagyon jól tudja, képviselő úr, hiszen hosszú ügyvédi praxis áll mögöt te, hogy egy büntető jogszabálynak az eredményeit, hatását nem lehet két év alatt lemérni. 1999. március 1jén lépett hatályba a büntető törvénykönyv; az azután elkövetett eseményeket, cselekményeket kellene felmérnünk, tehát mire a nyomozati szak lezárul és az ügyészség vádat emel, a bírói eljárás elkezdődik és lezárul jogerősen, az minimum 23, esetleg 45 évet is igénybe vehet.
