Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
285 bizottság úgy foglalt állást, hogy ennek a törvé nymódosításnak az elfogadásához elegendő az elvi általános szabály, tehát az egyszerű többség, mégis néhány érvet felhoznék annak érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön, miért nem kétharmados ez a rendelkezés, miért megalapozatlan az ellenzéki képviselők ilyen irányú igénye. A korábbi parlamenti viták során a helyzet az volt, hogy a fideszes, MDFes és kisgazda képviselők szoktak amellett érvelni, hogy valamely törvény vagy törvényi rendelkezés miért feles, és miért nem kétharmados. Akkoriban a szocialista és szabad demokrata képviselők hangoztatták azt - s az alkotmánybírósági döntések ezt utólag meg is erősítették , hogy az adott törvénynek vagy törvénymódosításnak az elfogadásához miért szükséges mégis a minősített többség. Most nem egyszerűen arról van szó, hogy helyet cseréltünk, most a szocialisták és a szabad demokraták kormányoznak, az MDF és a Fidesz szorult ellenzékbe, hanem arról van szó, hogy téves az értelmezése fideszes, illetőleg MDFes képviselőtársaimnak. Ezekben a vitákban mindig az Alkotm ánybíróság határozataira szoktunk hivatkozni. Két ilyen meghatározó alkotmánybírósági döntés létezik. Az egyik a 4/1993as alkotmánybírósági határozat, a másik pedig az 1/1999es alkotmánybírósági határozat. Én nagyon röviden ismertetném az 1/1999es határ ozatnak az 1. pontját, természetesen nem szó szerint, mert gondolom, hogy az egész rendelkező részt nem kell felolvasni. Egyetlenegy mondat esetében azonban ettől eltekintenék, és idézném ezt a szövegrészt. Arról szól ez a határozat, hogy nem lehetséges ké tharmados törvényt módosítani, hatályon kívül helyezni feles törvénnyel, s nem lehet valamely törvény kétharmados rendelkezését sem feles döntéssel hatályon kívül helyezni, illetőleg módosítani. Az Alkotmánybíróság döntése módosítás alatt érti a megváltozt atást is, és érti a kiegészítést is. Az a mondat, amelyet idéznék, a következőt állítja. Idézem: “A minősített többség követelménye nemcsak az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként kiadott törvény megalkotására vonatkozik, hanem a törvény módosítására (rendelkezéseinek megváltoztatására, kiegészítésére) és hatályon kívül helyezésére is.” Itt, ebben az esetben nyilvánvalóan nincs szó hatályon kívül helyezésről, nincs szó megváltoztatásról. Szó van azonban kiegészítésről. Az a rendelkezés az onban, amelyet a kormány előterjesztése ki kíván egészíteni, feles rendelkezés volt. A 2000. évi XXXIX. törvény 10. § (1)(5) bekezdéséhez fűzne hozzá a törvénymódosítás egy (6) bekezdést. Ez a 10. § pedig feles döntéssel lett elfogadva. Az Országgyűlés a hivatkozott törvényt 2000. május 23ai ülésén szavazta meg, akkor volt a zárószavazás, és a zárószavazás alkalmával bejelentés történt arról, hogy a törvényjavaslat 1., 9., 11., 13., valamint - azt hiszem - 24., 27. és 28. §ai azok, amelyek kétharmados tá mogatást igényelnek. Nem tartozott ebbe a körbe a 10. §. Mivel a 10. §nak a kiegészítése történik meg, ennek következtében itt egy feles döntéssel elfogadott jogszabályhely egészül ki egy (6) bekezdéssel, s ez a bekezdés tehát olyan joghely, olyan jogtéte l, amely nem igényli a minősített többséget. Függetlenül azonban attól, hogy igénylie vagy sem ez az adott jogszabályhely a minősített többséget elfogadása esetén, én felhívnám arra az igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, hogy az ő elképzel éseikkel, érdekeikkel is egybevág a beterjesztett törvényjavaslat. Ennek következtében minden lehetőség rendelkezésükre áll ahhoz, hogy ezt támogassák. Jelzem egyben - miként erre a politikai államtitkár úr is utalt , hogy a kormány is gondolkodik azon, h ogy megtörténjen a miniszterelnökségnek, illetőleg a Miniszterelnöki Hivatalnak is a megfelelő elhelyezése; bár a Miniszterelnöki Hivatal létesítményeinek legnagyobb része ma már nem található ebben az épületben, de sor kerülhet majd, megfelelő megoldás me gtalálása esetén, a miniszterelnök más épületben történő elhelyezésére. Ilyen irányú határozati javaslatot terjesztettek be fideszes képviselőtársaim. Felhívnám tehát arra a figyelmüket, hogy első lépésként támogassák az előterjesztett törvényjavaslatot. F ontolják meg, hogy amennyiben ők ki akarják fejezni azt, hogy milyen nagy mértékben eltér az úgynevezett polgári oldal irányvonala a mostani kormányétól, akkor ne ebben a törvényjavaslatban próbálják ezt a disztinkciót megtenni, hanem más kérdésekben, amel yekben
