Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
286 valóban fennállnak a különböző megközelítések. Ebben az ügyben ilyen eltérő megközelítésről nincs szó. Az ütemezésnek a problémája az, ami megosztja a két oldalt. Úgyhogy én azt javaslom - mintegy zárógondolatként , hogy noha nem kétharmados ez az előterjesztett törvényjavaslat, mégis a Ház minél nagyobb többséggel fogadja azt el. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Kovácsné dr. Horváth Klára, az MSZP képviselője. (Jel zésre:) Téves volt a gombnyomás ezek szerint. Írásban előre jelentkezett hozzászólásra Salamon László úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. (15.00) DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim ! A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja a törvényjavaslatot nem támogatja. Álláspontunk szerint a köztársasági elnök és hivatala elhelyezése nem tartozik sem a juttatás, sem a tiszteletdíj fogalomkörébe, ezért nem lehet a 2000. évi XXXIX. törvény tárgya. Ezen túlmenően további problémát jelent, hogy az államfő elhelyezésének megoldása csak féloldalasan rendezi az ország háza, a Parlament épületének használatát. Az Országház építéséről szóló 1880. évi LVIII. törvénycikk ugyanis a Parlament épületét kizárólag az Országgyűlés céljaira, nevezetesen a törvényhozás két házának, a képviselőháznak és az akkori főrendi háznak az elhelyezésére rendelte létesíteni. A miniszterelnöki rezidencia elhelyezésére a budai Sándorpalota szolgált; az államfő pedig, ha a fővárosban tartózkodott, illetve 1920 után állandó jelleggel a királyi várpalotában székelt. A második világháború pusztításai következtében kényszermegoldásként jött létre a mostani megoldás, azt követően, hogy mintegy külön jelentkező epizódként, 1945 és ’49 között a köztársasági elnök elhelyezésére más, külön e célra használt épület szolgált. Az államhatalmi ágak szétválasztásának külső, szimbolikus megjelenítése indokolja, hogy a Parlament eredeti funkciójának megfelelően egyedül az Országgyűlés elhe lyezésére szolgáljon, és mind az államfő, mind a miniszterelnök másutt nyerjen elhelyezést. Ezt kívánja az a praktikus megfontolás is, hogy az Országgyűlés bizottságainak és legalább bizottsági tisztségviselőinek, valamint apparátusának ne legyen szüksége más épületet is elfoglalni, ahogy ez a mostani helyzetben van. A törvényjavaslatnak további fogyatékossága tehát, hogy a kormányfő és a hivatala elhelyezését nem oldja meg, holott ez is szükséges. Maga a mostani miniszterelnök, Medgyessy Péter is úgy nyila tkozott, hogy tervezi a kormány kiköltözését a Parlamentből, eddig azonban ez csak ígéret maradt. Véleményünk szerint az elhelyezésről együttesen kell dönteni. Ezt célozza az ennek érdekében általam jegyzetten előterjesztett országgyűlési határozati javasl at is, melyről az államtitkár úr expozéjában egyébként említést tett, és amely az államfő elhelyezésének rendezése mellett határidőt kíván szabni a kormánynak saját elhelyezése megoldására is. Mivel mindezt az előttünk fekvő törvényjavaslat nem oldja meg é s arra alkalmassá sem tehető, annak elfogadását nem támogatjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra jelentkezett Balsai István úr, az MDF képviselője. Megadom a szót. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Elnö k úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MDF a bizottsági ülésen a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról folytatott vitában lényegében hasonló módon nyilatkozott, mint ahogy ezt most a Fidesz nevében felszólaló Salamon László tet te. Mi sem tartjuk
