Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
284 köztársasági elnök úr személyesen igényelte ennek törvényi rögzítését, amely igényt méltányolnunk kell. Másrészt pedig más törvény nem jöhet sz óba, mint a közjogi méltóságok tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény, mert a köztársasági elnöki hivatalról csak ez a törvény rendelkezik, továbbá a hivatal elhelyezése a legszorosabb összefüggésben van a köztársasági elnök juttatásaival is. A tö rvényjavaslatnak és a Fidesz országgyűlési határozati javaslatának, valamint a kormány törekvéseinek vannak közös pontjai, sőt úgy is fogalmazhatok, a törekvések iránya valószínűleg azonos. Ha pedig azonos, akkor meg lehet találni azt az ösvényt, amely elv ezet a kölcsönösen elfogadható döntéshez. A kormány részéről is támogatásra érdemes lehet az országgyűlési határozati javaslat azon része, amely a miniszterelnök elhelyezésével függ össze, amennyiben az ellenzék is támogatja a legfőbb közjogi méltóságok ju ttatásait szabályozó törvénynek a köztársasági elnök elhelyezésére irányuló módosítását. Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a magyar nemzet egyetértésével találkozik, ha az adófizető polgárok pénzéből helyreállított Sándorpalota a jövőben a Magyar Köztársaság mindenkori elnöke kiemelkedően felelősségteljes feladatainak ellátását szolgálja majd. Ezt alátámasztja az a nem múló nagy érdeklődés, amely a palota látogatóinak nagy számában is megnyilvánul. (14.50) Kérem ezé rt, hogy ez a nemzeti egyetértés nyilvánuljon meg a köztársasági elnök hivatalának méltó elhelyezését szolgáló törvényjavaslat elfogadásában, hasonlóan a most módosítandó törvény megalkotásakor tapasztalt teljes egyetértéssel. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, tízperces időkeretben. Wiener György, az MSZP képviselője következik elsőnek. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ez a javaslat első közelítésben csak egy elhelyezésről szóló törvénymódosítás, második megközelítésben azonban egy rendkívül jelentős alkotmányjogi lépés. Hankó Faragó Miklós politikai állam titkár úr kifejtette azt, hogy milyen elméleti, alkotmányjogi megfontolások húzódnak meg ezen törvényjavaslat hátterében. Utalt arra, hogy a köztársasági elnök a magyar alkotmány szerint egy sajátos elnöki jogköröket ellátó államfő, aki nem részese sem a t örvényhozó, sem a végrehajtó hatalomnak, hanem kifejezvén a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, s e minőségében - noha ezt az alkotmány indoklása így, egy az egyben nem mondja ki - valójában egy kiegyenlítő, kiegyensúly ozó funkciót betöltő köztársasági elnöknek, egy úgynevezett önálló hatalmi ágnak tekintendő. Ez az önálló hatalmi ág az, amely térben is megjelenik ezen javaslat alapján. Rögtön hozzá kell tennem, hogy természetesen nem előírás az egy alkotmányos rendben, hogy a funkcióknak a valóságon túlmenően a térben szimbolikusan is szét kell válniuk. Amennyiben azonban a feltételek adottak arra, hogy a köztársasági elnök megfelelő elhelyezést nyerjen, ráadásul egy olyan reprezentatív épületben, mint a budai Sándorpal ota, akkor ezt a lehetőséget ki kell használni. Nem beszélnék arról, hogy milyen praktikus érvek szólnak amellett, hogy az államfő, s ne a kormányfő költözzön a Sándorpalotába. Sokan írtak már arról, sok újságcikkben utaltak már arra, hogy az adott épület s annak a környéke egy nagy forgalmat nem bír elviselni, s maga az épület is olyan, hogy az elsősorban protokolláris, nem pedig napi gyakorlati, operatív igényeket elégít ki. Ugyanakkor fel kell arra is hívnom a figyelmet, hogy bizonyos vita bontakozott k i a bizottságok ülésein ebben a tárgykörben. Az alkotmányügyi bizottság ülésén is felmerült az, hogy úgymond ez a döntés nem egy feles rendelkezés, hanem egy kétharmados jogszabályhely. Noha az alkotmányügyi