Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
283 Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelenkori magyar demokrácia régóta megoldatlan problémáját jelenti a legfőbb közjog i méltóságok olyan elhelyezése, amely összhangban áll közjogi jogállásukkal, más közjogi tényezőkkel való alkotmányos viszonyukkal, továbbá feladatkörük protokolláris és biztonsági igényeivel. Jelenleg a köztársasági elnök és hivatala, valamint a miniszter elnök és apparátusának egy része az Országház épületében van elhelyezve. A hazai alkotmányos rendszerben a köztársasági elnök a legfőbb közjogi méltóság, aki kifejezi a nemzet egységét. Ebből eredően a pártok és a hatalmi ágak felett áll, és e ténnyel ninc s összhangban, hogy a köztársasági elnök mintegy a parlament vendégeként látja el feladatait. A magyar köztársasági elnök alkotmányos jelentősége megkívánja, hogy hivatala független legyen minden más állami szerv épületétől, és ne kelljen más alkotmányos t ényezők vendégszeretetére szorulnia. A nemrégiben helyreállított budavári Sándorpalota az eredeti koncepció szerint a miniszterelnöki kabinet befogadására készült. A miniszterelnök úr azonban nem kívánta elfoglalni a fényűzően berendezett, inkább protokol láris célokra, mint operatív kormányzati munkára alkalmas palotát, ezért szakértőket kért fel annak megvizsgálására, hogy a palota miként hasznosítható a legméltóbban. A nagy tekintélyű szakértők az épületet a köztársasági elnöki palota céljára javasolták felhasználni. Ezzel mind a köztársasági elnök úr, mind a parlamenti pártok egyetértettek. A Sándorpalota ideális elhelyezést biztosít a köztársasági elnöknek a hivatali és nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatai ellátásához. Az épület elhelyezkedés e, színvonala a Magyar Köztársaság elnökének hivatalát a hasonló berendezkedésű európai államok államfőinek hivatalait magukba foglaló paloták sorába emeli. Emlékeztetek arra, hogy például a cseh köztársasági elnöki palota, a prágai Hradzsinban található. A Sándorpalotában működő köztársasági elnöki hivatal jól tükrözi, mintegy szimbolizálja azt a legmagasabb közjogi pozíciót, amelyet az alkotmány kijelöl a Magyar Köztársaság elnökének, továbbá kifejezi azt a tiszteletet és megbecsülést, amit a nemzet érez a mindenkori köztársasági elnök iránt. A törvényjavaslat azt célozza, hogy törvény rögzítse: a Sándorpalota a jövőben a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére szolgál. E törvény alkotmányos jelentősége abban is megragadható, hogy e lépéssel mintegy a köztársasági elnök elhelyezése összhangba kerül az alkotmányos helyzetével, a hatalmi ágaktól való függetlenségével. Ellenzéki oldalról nemrégiben felmerült az a követelés, hogy az Országház épületéből távoznia kell mind a köztársasági elnök, mind a min iszterelnök hivatalának, mert elfogadhatatlan, hogy ugyanazon épület adjon helyet a törvényhozásnak és az említett két közjogi méltóságnak. A Fidesz erre vonatkozó országgyűlési határozati javaslata felkérné a kormányt, hogy 2003. április 30áig vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak a kormánynak a Parlamenten kívüli elhelyezésére, és készítsen ütemtervet, továbbá az Országgyűlés 2003. január 1jétől a Sándorpalotát biztosítsa a köztársasági elnök elhelyezésére. Egyetértek azzal, hogy nem szerencsés az e lmúlt évtizedekből örökölt jelenlegi állapot, amelyen előbbutóbb változtatni indokolt. Az alkotmányos szempontból is ellentmondásos helyzet feloldásának első lépéseként a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök költözhet új épületbe. Egyetértünk ab ban is, hogy a miniszterelnök elköltöztetése is fontos törekvés kell hogy legyen, itt azonban számos szempontnak megfelelő megoldást kell találni, többek között azt, hogy a Parlamenthez közel legyen, alkalmas legyen a Miniszterelnöki Hivatal vagy legalább a miniszterelnök közvetlen munkatársainak elhelyezésére is. Ezen a kérdésen dolgozni kell, de szeretnék emlékeztetni arra, hogy az előző kormány is több, sikertelennek bizonyult elképzelést követően döntött a Sándorpalota mellett. Végül meg kell említeni, hogy a törvényjavaslat alkotmányügyi bizottsági vitájában az ellenzék képviselői kifogásolták, hogy miért a legfőbb közjogi méltóságok tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvényben kell szólni a Sándorpalota új funkciójáról. Ennek két oka is van. Eg yrészt, bár az elnöki hivatalnak a Sándorpalotába költöztetése önmagában nem igényelne törvényi szabályozást, a
