Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 26 (37. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
2707 Nagyon sok ellentmondás volt a hozzászólásokban abból a szempontból, hogy az önkormányzatoknál jelentkező bérnövekményeket milyen forrásból finanszírozza a központi költségvetés. Va n, aki a normatívákat vette csak figyelembe, és azt mondta, hogy egyedül a normatíváknak biztosítania kellene ezt a növekményt, megint mások hozzászámoltak különböző adónemeket. (17.20) Tehát a legteljesebb változatosság volt tetten érhető a képviselői hoz zászólásokban a tekintetben, hogy milyen források kellenének a bérnövekményekre, illetve milyen források állnak erre egyáltalán rendelkezésre, és ebből következően a képviselő hölgyek és urak szerint mekkora hiány van jelenleg az önkormányzati rendszerben, ha a költségvetési törvényt ebben a formájában hagyjuk jóvá. Nos, akkor hadd idézzem azokat a számokat, amelyek egyébként megtalálhatók az önök asztalán lévő költségvetési törvényjavaslatban! Ha megnézzük az önkormányzatok kötelezettségének növekedéseit, akkor ez a kötelezettségnövekedés a 2002. évi előirányzatokhoz képest a jövő esztendőben 282,5 milliárd forintos kötelezettségnövekedést jelent az önkormányzatoknál. Ebben benne van a közalkalmazottak béremelése, a bérszorzók és pótlékok hatása, és benne v an a köztisztviselők, valamint a tűzoltók béremelése is. Benne vannak a szociális juttatások nyugdíjemeléssel arányos növelései, a rendszeres gyermekvédelmi támogatások növekménye, a szociális törvényből adódó új feladatok és több különböző tétel is, minde gyiket nem mondom végig. Ezek együttes kötelezettségnövekménye az önkormányzatoknál a törvényjavaslat számadatai szerint 282,5 milliárd forint. Ha megnézzük ezzel szemben, hogy az állami támogatások és hozzájárulá sok, a lakhelyen maradó személyi jövedelemadó, a normatívan elosztott személyi jövedelemadó, az illetéknövekmény, a gépjárműadó növekménye mekkora lesz a 2003. évben, akkor ez a szám durván 284 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy ha nem számolunk az ipar űzési adó növekményével is, akkor az Országgyűlés döntéseként az önkormányzatoknál maradó többletforrások, normatívával, szjaval, illetéknövekedéssel - még egyszer nem sorolom végig - együtt fedezik azokat a kötelezettségeket, amelyek a bérnövekedésből és az egyéb, önkormányzatoknál jelentkező feladatok esetében jelentkeznek a 2003. évben, a 2002. évi előirányzatokhoz képest. Az iparűzési adó növekménye pedig várhatóan valamivel több mint 70 milliárd forint lesz. Ez az az országos számadatokban szabadnak t ekinthető forrás, ami növekményként az önkormányzatok összességénél ott marad, anélkül, hogy bérkötelezettség terhelné. Vita van a tekintetben, hogy az iparűzési adó miért van 20 százalékkal számolva a növekmény tekintetében. Ezzel kapcsolatban fel szeretn ém hívni a figyelmet, hogy az iparűzésiadóbevételek legutoljára 2001ben lettek meghatározva, tehát a növekményeket ehhez a 2001. évhez kell hogy viszonyítsuk. Itt két év inflációját - körülbelül 10 százalékos inflációját - figyelembe véve egyáltalán nem túlzott, ha számolunk az iparűzésiadóbevételek 20 százalékos növekedésével. Természetesen a vitában felmerült - és joggal merült fel , hogy ez semmit nem mond a településszerkezetekre, kis, közepes, nagytelepülések, kisvárosok, nagyvárosok összességére, hiszen ahány önkormányzat, annyiféle aránya lehet a normatíváknak, a személyi jövedelemadónak, az illetékeknek, amely jellemzően a megyei önkormányzatok forrását bővíti. Tehát nagyon sokféle helyi arány van ezekben a bevételekben, és joggal merült fel az, hogy elsősorban a kistelepüléseknél, kisebb városokban, ahol nincs nagy helyi iparűzésiadóbevétel, vagy nem jellemző, ahol az emberek nem keresnek olyan sokat, hogy az szjanövekmény számottevő hatással rendelkezne, hiány keletkezhet. Ezekkel a véleménye kkel egyetértek. Valóban, ott, ahol az iparűzésiadóbevétel elhanyagolható, ahol az szjabevétel helyben maradó hányada a kiadásokhoz képest elhanyagolható, ahol nem számolhatunk illetékkel, hiszen az döntően megyei forrást jelent, valóban előfordulhat oly an eset, hogy a kötelezettségek növekedésére nem áll rendelkezésre elegendő olyan pluszforrás, ami a parlament döntésének köszönhető. Erre találták ki képviselőtársaim azt a megoldást, ami egy olyan
