Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2564 Aztán hivatkozik arra, hogy az agrárkörnyezetvédelmi programra kevés a pénz. Jelentem, k épviselő úr, ha átnézte a költségvetést, akkor láthatja, hogy a jövő évi költségvetésben kétszer annyi pénz szerepel, mint amennyit önök biztosítottak a 2002es költségvetésben. Kérem ezek után, hogy nézze meg jobban a sorokat! Köszönöm szépen. (Taps az MS ZP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Józsa István úr, az MSZP képviselője. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A 2003. évi költségvetési és adótörvényekkel összefüggésben a Medgyessykormá ny vállalkozásfejlesztési politikájáról, ezen belül is a kis- és középvállalkozások támogatásáról szeretnék szólni. Gondolom, nem kell bizonygatni a Ház előtt, hogy az adótörvények és a költségvetés szorosan összefügg, az egyik a bevételi oldalt, a másik a kiadási oldalt teremti meg. Az adótörvények területén lehet adómérséklés esetén a támogatásról beszélni. A 2003. évi költségvetési terv több területen tartalmaz jelentős lépéseket a vállalkozások adóterheinek mérséklésére. Valamennyi vállalkozás számára k öltségcsökkentő hatása lesz a tételes egészségügyi hozzájárulás mérséklésének, ami a számítások szerint 2003ban mintegy 40 milliárd forint megtakarítást jelent. Ezen túlmenően a vállalkozásoknál maradó forrásokat mintegy 2530 milliárd forinttal növeli a fejlesztési tartalékképzés lehetősége. Ez egy új forma, lényegében a beruházási adókedvezmény megelőlegezett formája. A fejlesztési tartalékképzés lehetőségével várhatóan a vállalkozások körében, a kisvállalkozói beruházási adókedvezményhez hasonlóan igen közkedvelt támogatási formát vezetünk be. Ezzel a kedvezménylehetőséggel bármely vállalkozás élhet, ugyanakkor főként a kisvállalkozások körében várható, hogy komolyabb beruházásösztönző hatása lesz, hiszen lehetővé teszi, hogy a beruházás forrásai a megta karított adóval növekedjenek, és a beruházási szándékot ezzel időben előbbre lehessen hozni. Ezzel a kedvezménylehetőséggel döntően a kisvállalkozások élhetnek, várhatóan ők fognak élni, mint ahogyan az úgynevezett kisvállalkozói beruházási adókedvezményt, ami már korábban is érvényben volt, sokan vették igénybe. 2001ben például 30 ezer társas vállalkozás élt az adóalapmérséklés lehetőségével. Ez összesen 6768 milliárd forintot tett ki. Az egyéni vállalkozók közül pedig 13 ezren vették igénybe a kisválla lkozói adókedvezményt. Ez mintegy 16 milliárd forint adómegtakarítást jelentett az érintetteknek. Ezek az adókedvezményformák 2003ban továbbra is érvényben maradnak, és az igénybe vehető összeghatár, a 30 millió forint, mely összeg leírható az adóalapból , szintén nem változik. Ugyancsak beruházásösztönző hatása van annak, hogy a személyi jövedelemadókban és a társasági adókban is meglévő úgynevezett kisvállalkozói kedvezmény kiterjesztésre kerül a szoftvertermékekre és az ingatlanfelújításokra, telephelyfelújításokra. Az egyszerűsített vállalkozási adóról elég sokat beszéltünk már e Ház falai között, de úgy gondolom, hogy a legkisebb méretű vállalkozások adóterhei ezáltal mérséklődnek, egyidejűleg jelentősen csökken az adminisztráció is az evát választó v állalkozók esetében, ami szintén nem elhanyagolható. A 2003. évre tervezett adóváltozások a bevezetett adókedvezmények mellett közvetett módon is kedvező hatásúak a vállalkozások versenyképességének alakulására. A nettó keresetek bruttó kereseteknél gyorsa bb növekedése - az adócsökkentések következtében - a lakosságnál maradó jövedelemhányadot növeli, ezzel csökkenti a bérek növelésére irányuló nyomást, véső soron a vállalkozások beruházási kedvét javítja, és javítja versenyképességüket.
