Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2565 Az elmúlt két év vá llalkozásfejlesztési politikáját a közvélemény általában a Széchenyitervvel azonosítja, nem kis mértékben a jelentős propagandaráfordításoknak köszönhetően. Ennek egyik magyarázata, hogy a Széchenyiterv egy helyre koncentrált nagyon sokféle pályázati leh etőséget, másfelől, hogy a Széchenyiterv a középtávú gazdaságfejlesztési program eszközeként került meghirdetésre, jóllehet nem biztos, hogy az. Az ellenzék kommunikációjában visszavisszatérő érv, hogy a Medgyessykormány megszüntette a Széchenyitervet - épp az imént hallottuk , ez nem igaz. A Széchenyiterv folytatódik, egy kibővített formában, a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében. Ahhoz, hogy reálisan ítéljük meg a Széchenyiterv valódi gazdaságfejlesztő szerepét, néhány tényt nem szab ad figyelmen kívül hagyni. Tudni kell, hogy a Széchenyiterv a vállalkozások támogatásának eszközei közül csupán egyetlen eszközt - noha ez nem elhanyagolható , a pályázati formában elérhető, vissza nem térítendő támogatásokat foglalta magába. Ebben a het erogén Széchenyiterves pályázati rendszerben nemcsak vállalkozói támogatások, hanem lakossági és önkormányzati támogatások is (Font Sándor közbeszól.) - most mondom - jelen voltak, és lényegében az előző kormány osztogató politikájának közös csomagolása v olt. Meg kell hagyni, jó csomagolást kapott. A 20012002. évben odaítélt támogatásoknak a kis- és középvállalkozások összességében valamivel több mint egyharmadát kapták. Azt sem árt megjegyezni, hogy a vissza nem térítendő támogatások szükségképpen túlker esletet gerjesztenek. Ez bizonyos területeken, mint az építőiparban, valóban átmeneti fellendülést jelent, mivel az olcsó források a piacot helyettesíteni és nem fejleszteni tudják. Az olcsó forrásokkal finanszírozott vállalkozásoknál nem mindig következik be az a fejlődés, amelynek eredményeként tartós versenyképességjavulás következik be. Az ilyen támogatás azt sugallja, hogy a gazdaság szempontjából az a cél a hasznos, amelyhez az állam pénzt ad, tehát amit az állam annak gondol. Az ingyen pénz törvénys zerű következménye, hogy a pályázati céloknak való megfelelés a fő motiváció, művi fejlesztési célokat is szükségszerűen szül a vállalkozásoknál. Mivel az igény az ilyen támogatások iránt gyakorlatilag korlátlan, a pályázati nyertesek óhatatlanul kivételez ett helyzetbe kerülnek, melynek kedvező hatása sokszor átmeneti, időleges. Mindeközben a nyertesek száma relatíve kicsi. A Széchenyiterv nyertes kis- és középvállalkozóinak száma 20012002ben együttesen 5632 volt. Mekkora hányadát is jelenti ez a 840 eze r kis- és középvállalkozásnak? Közel 0,4 százalékát. Mennyi támogatást kellett ehhez kifizetni? Két év alatt 71 milliárd forintot. Ennyi volt 20012002ben a kis- és középvállalkozásoknak odaítélt Széchenyiterves pályázati támogatások összege. Ha ezt az ö sszeget összehasonlítjuk az adókedvezmények hatásával, ami mintegy százezer kis- és középvállalkozást érint, akkor azt kell mondanunk, hogy az adókedvezmény sokkal hatékonyabb eszköz a kis- és középvállalkozások támogatásához, mert sokkal több vállalkozásn ak ad pótlólagos beruházási forrást, és mert nemcsak a kiválasztottaknak adja meg azt a lehetőséget, hanem mindazoknak, akik nyereséget termelnek, és az adókedvezménnyel nyereséget tudnak megtakarítani, hogy abból beruházzanak. Tehát ez egy normatív, igazs ágos támogatási rendszer. A Medgyessykormány új szemléletben közelíti a kis- és középvállalkozások támogatási politikáját. Az egyik oldalról lehetővé teszi, hogy a vállalkozások az adóból megtakarítsanak, a másik oldalról pedig az így keletkező források f elhasználásához egy olyan kis- és középvállalkozástámogatási politikát társít, amely összhangban áll az európai uniós támogatási követelményekkel és az európai piacon való helytálláshoz nélkülözhetetlen versenyképesség követelményével. (16.30) A Medgyessykormány kis- és középvállalkozásfejlesztési középtávú koncepciója a támogatási eszközöket egységes programban foglalja össze. A Széchenyiterv nyomán kimunkált és kiteljesedett vállalkozásfejlesztési koncepciót a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program jelenti. Ez nemcsak
