Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 20 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz):
2495 béremelés még nem hozta el a Kánaánt a közoktatásban, ugyani s ez nettó módon csak 25 százalék. De nem ez a gond. Ön azt mondta, miniszter úr (Dr. Magyar Bálint helyét dr. Hiller István foglalja el.), államtitkár úr, hogy ezt az 50 százalékot az állami költségvetés le fogja fedezni és finanszírozni fogja a normatívá ban. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Államtitkár Úr! Önök ezt a költségvetésben nem tudták érvényesíteni. Nem én mondom ezt, hanem a Települési Önkormányzatok Szövetsége. Tehát a béremelkedés finanszírozása a magyar költségvetésben 50 százalék, 50 száza lék pedig az önkormányzatokat terheli. De ha szocialista képviselőtársaim logikáját követem, az 50 százalékos béremelkedésből a büdzsé látja a hasznot. Ugyanis ezt mondták a minimálbérnél, tehát erre is vonatkozik ugyanez. Mi vonatkozik erre? Hogy a bér 50 százalékát, az emelkedés 50 százalékát bekasszírozza a büdzsé különböző járulékok és egyebek vonatkozásában. Miután önök csak az 50 százalékát finanszírozzák le, amit majd a bérekből beszednek, ezért magyarul: a közoktatás állami finanszírozására egy vasa t sem szán a Magyar Köztársaság költségvetése. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van!) Nulla forintot! Mert ami többlet van, a másik fele, azt nekik kell állni a költségvetésükből, saját fejlesztési forrásaikból. Tisztelt Államtitkár Úr! Felteszem önne k a kérdést: egy kisváros gimnáziumában, ahova 700 gyermek jár, kiszámítottam a bérnövekedés többletköltségeit. Ez kereken 106 millió forint. Egy általános iskola, ahova 1500 gyermek jár, 55 millió forinttal kerül többe a 2003. évi költségvetés béroldaláró l és járulékairól, és ezt a költségvetés nem finanszírozza le, csak 50 százalékban. Tisztelt Államtitkár Úr! Honnan szedjük össze a pénzt? És akkor mit adnak önök a 2003. évi költségvetésben? Köszönöm szépen, hogy szólhattam. (Taps az ellenzéki padsorokban .) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Államtitkár Úr! Sok kétperces jelentkező van, nem tudom, nem kívánjae megvárni a blokk végét, és akkor reagálni. (Dr. Hiller István: Persze, megvárom.) Jó. Köszönöm. Rákos Tibor, a Fidesz képviselője következik kétperces hozz ászólásra. DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz) : Tisztelt Ház! Magyar Bálint oktatási miniszter úr részéről hallhattuk madártávlatból, hogy hogyan néz ki a gyermekétkeztetés. Hadd mondjam el szegedi képviselőként, ez hogyan néz ki az önkormányzatok szemszögéből, aluln ézetből. Többször hangoztatta már azt a tézisét a minisztérium, hogy a rászorultsági elv nagyon fontos, érvényesítendő feladat, és itt hallhattuk a mobiltelefonos vidámságot is. Korábban, az előző évben 24 ezer forint volt a gyermekétkeztetés normatívája, amelyet 39 ezer forintra növel meg a 2003. évi költségvetés. Ha csak a számokat nézzük, ez 60 százalékos normatívanövekedés, ez derék dolog, támogatandó. Csak egyetlenegy probléma van, hogy a korábbi évekkel szemben, pontosan a rászorultsági elv szempontjá ból kifolyólag Szegeden ugyanilyen támogatási rendszer működött a gyermekétkeztetési rendszerben, hiszen az önkormányzat, észlelve ezt a problémát, kellő időben meglépte és a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatosan ugyanúgy meghozta a döntését. Ez azt jele ntette, hogy nálunk 15 ezer diák kapott 24 ezer forintos normatívát, azaz a város szempontjából 360 millió forint bevételt jelentett. Ezzel szemben most ezzel a szabályozással, amit önök kötelezővé tesznek, a 39 ezer forintos normatíva Szegeden csak hateze r gyermek étkeztetését fogja fedezni, ami, ha kiszámoljuk, 234 millió forint. A két szám között 120 millió forint a különbség, amit nyilván szintén az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Hol van itt a látványos normatívaemelés? Én azt látom, hogy ez egy kétarcú intézkedés, hiszen nagymértékű normatívaemelést hallunk és látunk, ezzel szemben a tényleges pénzáram pedig ez, amit én elmondtam, azaz mínusz 120 millió forint.
