Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP):
2436 Végezetül álljon itt a Fidesz reklámemberének igazán nem nevez hető Békesi László volt pénzügyminiszter kritikája a 2003. évi költségvetésről: "Azt - mármint a költségvetési törvényjavaslatot - még a szokásos kincstári optimizmussal sem lehet zavartalannak tekinteni, hiszen annak ellenére, hogy több területen is befag yasztja a kiadásokat, irreálisnak tekinthetők az abban foglalt célok. Egy szerényebb, de reálisabb célkitűzéssel több előnnyel járna." - tette hozzá a volt pénzügyminiszter. Úgy gondolom, nekem ehhez már nincs több hozzátennivalóm. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Kozma Józsefnek, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. (20.30) DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az oktatás prioritást élvez, ez szerepel a kormányprogramban. Mindannyian nagy érdeklődéssel vártuk, hogyan fog ez tükröződni a 2003. évi költségvetésben. A várakozás kettős volt, és egyáltalán nem volt indokolatlan. Várako zást keltőek voltak a szeptemberi béremelést lehetővé tévő kormányzati intézkedések és a parlament döntése is. Mindenki szembesülhetett vele, hogy a kormány, a kormányzati többség tartja a szavát, és ezt látva az ellenzék is jó szívvel állhatott oda az okt atásnak régen várt, kedvező fordulatot hozó döntések mellé. Nagy kérdés volt ezek után, hogy a béremelés következményeit az oktatási szféra következő évi költségvetésében hogyan fogja érvényesíteni az Oktatási Minisztérium, s ha a béremelés fedezete megles z, akkor a további lépések forrása milyen mértékben fog rendelkezésre állni. A választ két szám összevetése adja. A tárca többlettámogatása 59,2 milliárd forint, amiből az egyéb támogatási többlet 16,1 milliárd forint, a bérpolitikai többlet pedig 43,1 mil liárd forint. Vagyis a többlet 27 százaléka béren túli növekedést jelent a tárca támogatási keretében. Rózsa Endre képviselőtársam foglalkozott már a közoktatást érintő ügyekkel, én ezért a továbbiakban a felsőoktatás fejezetében kívánom vizsgálni ezeket a kérdéseket. Az oktatási tárca költségvetésének ugyanis meghatározó részét a felsőoktatás, illetve intézményeinek finanszírozása teszi ki. Az egyetemek és főiskolák 2002. évi eredeti támogatása jórészt a béremelés hatására 50 százalékkal emelkedik, 30 száz alékkal lesz magasabb a hallgatói juttatások összege, a képzési és fenntartási támogatási összeg közel 60 százalékkal növekszik, a kutatási és egyéb támogatások emelkedése pedig mintegy 20 százalék. A felsőoktatási intézmények gazdálkodása kiemelkedően érz ékeny a bevételek alakulására, és így van ez Szegeden is, ahol az egészségügyi felsőoktatás a tudományegyetem három fakultásán is jelen van. Erre tekintettel is kedvező hír, hogy az intézmények bevétele az idei 109,6 milliárd forintos előirányzattal szembe n 135,1 milliárd forintra emelkedik. Ezen belül pedig különösen jelentős az OEPbevétel, ami megfelelő fedezetet biztosít az OEPfinanszírozású személyijuttatásnövelés fedezetére. A felsőoktatási ágazathoz természetes módon kapcsolódnak a K+Felőirányzato k, ezért nem jó hír, hogy ezen a területen csökkenéssel találkozunk. Az idei 27,4 milliárd forintról 21 milliárd forintra csökkent az előirányzat összege. 2 milliárd forinttal kisebb a felsőoktatási kutatásfejlesztési előirányzat, csökkentést terveznek a műszaki fejlesztési célprogramnál, valamint a nemzeti kutatásfejlesztési programnál is. Indokként az szerepel, hogy a 2002ben jelentősen megnövekedett támogatást a kutatási szféra nem tudta megfelelően gyorsan felhasználni, ezért keletkeztek maradványöss zegek. Remélem, hogy a felsőoktatás abszorpciós képessége a jövőben most már emelkedni fog.
