Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
2416 feketefoglalkoztatás elleni harcban is hatékony, új eszköz kerül bevezetésre, ami a munkaügyi felügyelet számára könnyebb és biztosabb ellenőrzési feltételeket teremt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mand ur László) : Köszönöm szépen. Üdvözlöm a képviselő hölgyeket és urakat. Megadom a szót normál felszólalásra TuriKovács Bélának, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! A 2003. évi költségvetésről, ahogy ezt már megszokhattuk a választás óta, máris megszületett az új szlogen: a pénzügyminiszter úr azt mondta, hogy ez egy takarékos költségvetés. Erről viszont nekem szegény jó, Istenben boldogult nagyanyám jut az eszembe, aki az ötvenes években, amikor a kenyérről elfogyott a zsír, az áldott szép mosolyával azt mondta nekem, hogy azért most már kicsit jobban vagyunk, mert a zsírral már nem kell takarékoskodni. (Derültség az MDF padsoraiból.) Tehát azt gondol om, hogy itt a takarékoskodás olyasféle ügy, aminél a kenyeret zsíros kenyérként próbálják a mi torkunkon és a polgárok torkán leerőltetni. Megy ez, ha nincs más, természetszerűleg, de ne nevezzük takarékosnak! Mondjuk meg, hogy mi ez: ez egy kemény, megsz orító, restriktív, olyan költségvetés, amelynek szinte minden ágazat a vesztese. Persze, ha már minden ágazat a vesztese, akkor az az ágazat, amelyről én most szólni szeretnék, a környezetvédelem, különösen az. Hogyne lenne az, hiszen a kormányprogramban b enne volt, hogy prioritást fog élvezni - prioritást is élvezett, egészen a költségvetésig. E szerint a költségvetés szerint ugyanis a környezetvédelmi tárca kiadási, bevételi és támogatási rendszerében az átlagos felhasználás csökkenése az előirányzatokkal szemben 30 százalékos. Ha ez szinten maradt volna, akkor is 10 százalékos csökkenést jelentett volna, itt azonban úgy ítélték meg, hogy ez az az ágazat, ahonnan mégiscsak nagyobb baj és hiba nélkül lehet elvonni. Ki kell ábrándítanom a költségvetés készít őit: nem lehet baj és hiba nélkül a környezetvédelemtől forrásokat elvonni, egyfelől. 2004 májusa most már szinte biztosnak látszó időpontja a csatlakozásunknak. Erre az időpontra akkor is kötelezettségeink vannak, ha semmiféle vállalást nem tettünk volna a fejezet lezárására. Ezek közül az igen tisztelt kormánypárti képviselők figyelmébe és elsősorban a kormány figyelmébe ajánlom, hogy 2004 májusára meg kell tudni felelni az ivóvízminőség tekintetében az európai normáknak. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarors zágon az ivóvízhez jutó lakosság 40 százaléka kap olyan ivóvizet, amely a normának nem felel meg. De ennél is súlyosabb a helyzet az Alföld középső térségében, ahol olyan, arzénnal szennyezett víz található, és ma a hazai normák szerint fogyasztható, amely az európai normák szerint már nem fogyasztható. Pusztán ezek a tételek, amelyekről most beszéltem, 2003ban hozzávetőlegesen legalább 120140 milliárd forint ráfordítást igényeltek volna, mert meg kell kérdeznem, ma annyi szó esett az önkormányzatokról: m iként fogják a csőcseréket végrehajtani, mondjuk, 2004 májusa végéig, ha nem az elejéig - legyünk nagyon optimisták, már az önkormányzatok szempontjából , azokat a csőcseréket, amelyek kötelező erővel végrehajtandóak lesznek ahhoz, hogy az ivóvíz a minősé gnek megfeleljen? Hol van ennek a forrása? Nyugodtan mondhatom: sehol. 2008ig, 2009ig és 2015ig a szennyvízelvezetés és kezelés területén olyan vállalt kötelezettségeink vannak, amelyek összességében 10001100 milliárd forint közötti ráfordítást igénye lnek. Az időarányos része ennek körülbelül 115 milliárd forint lenne - szívesen fellelném a költségvetésben, de nem található. És nem véletlen az, azt is hadd mondjam el, hogy amikor az országos hulladékgazdálkodási terv elfogadásáról volt szó, egyesek úgy gondolták, hogy az ellenzék valamiféle ellenzéki kellemetlenkedéssel nem kívánja elfogadni ezt a tervet. Nem volt ez véletlen, hiszen nem volt mellette forrás. És ha nem volt mellette forrás, akkor úgy gondoltuk, könnyen lehet, hogy a költségvetésben sem lesz - és fájdalom, de igazunk lett. Miért mondom, hogy fájdalom? Azért, mert