Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
2397 (17.20) Első helyen áll tehát az önerő, amit alapvetően a Magyar Honvédség testesít meg: az a honvédség, amely a rendszerváltás előtti és utáni hosszú éveken, majd' egy év tizeden keresztül, egészen az Orbánkormány időszakáig folyamatosan csökkenő költségvetésből kényszerült végrehajtani a nemzeti haderővé történő átalakulás feladatait. Ekkorra a hadsereg felélte tartalékait, így az akkor már egyre növekvő költségvetés is c sak feszített keretet biztosított a tornyosuló feladatok megvalósításához. A NATOtagságunk új követelményeket, a megváltozott világhelyzet új képességek kialakításának igényét támasztotta a Magyar Honvédség számára. Az Orbánkabinet, felismerve, hogy a ha dsereg gyökeres átalakítására van szükség, 2000ben, az Országgyűlés 95 százalékos támogatásával, megkezdte a tíz évre megtervezett haderőreformot. Az elfogadott országgyűlési határozat pontosan, ütemtervszerűen jelöli ki, hogy mikor melyek legyenek a fejl esztési prioritások ahhoz, hogy a tíz év elteltével felzárkózzunk a NATOelvárások szintjéhez, és megteremtsük a professzionális hadseregre történő áttérés feltételeit. Komoly eredményeket értünk el az elmúlt években, többek között a laktanyarekonstrukció s program végrehajtásában, a katonák számára a lakásépítések vonatkozásában, illetve az illetményemelés kérdésében is. A kormányváltás óta azonban azt tapasztaljuk, hogy a hadsereg új gazdái felülbírálták a haderőreform célkitűzéseit é s menetrendjét, ezzel saját korábbi álláspontjukat is sutba dobták, tehát azt is mondhatnánk: a szocialista képviselőknél az ülésváltás álláspontváltást is jelentett. Leállították a haderőreformot, és csapkodó, vagdalkozó nyilatkozataikkal kísérelték meg e lfedni a cselekvés hiányát. Egészen mostanáig, kedves képviselőtársaim, úgy tűnt, hogy nincs elképzelésük a haderőreform alternatívájáról. Most jött el azonban az igazság pillanata; ami eddig csak úgy tűnt, most bizonyossá vált: hogy tudniillik az új honvé delmi vezetésnek sajnos nincs jövőképe a Magyar Honvédség fejlesztésére. A kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat XIII. fejezetének legfőbb mondanivalója az, hogy nem akarják folytatni a haderőreformot. Nem akarják folytatni a megkezdett fe jlesztéseket. Viszont nem tudják azt sem, hogy mit kezdjenek azzal a sok pénzzel, amit az MSZP erős embere, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kilobbizott a saját tárcája számára. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük a tényeket! A költs égvetés belső arányai azonnal elárulják, hogy mi fontos és mi nem fontos az új vezetés számára. A tárca költségvetésén belül a Magyar Honvédség részaránya az elmúlt években fokozatosan nőtt: 2001ben ez 59 százalék, míg 2002ben 62 százalék volt. Juhász Fe renc 2003ra - a költségvetés jelentős növekedése mellett is csak - 53,6 százalékot szán a honvédségnek, ami minden eddiginél alacsonyabb. Valószínűleg az állítólagos NATObírálatok hatására, a költségvetési támogatás tetemes részét a Honvédelmi Minisztéri um és hivatalai kívánják felhasználni. Érdemes megvizsgálni, hogy hol, mire, mennyi jut. Az egy főre jutó személyi juttatás a Honvédelmi Minisztériumban és az intézményeknél 2,2szerese a honvédséginek - valószínűleg azért, hogy vonzó legyen az illetmény a zoknak, akik profi katonák akarnak lenni. Figyelemre méltó, hogyan kezeli a honvédelmi vezetés a haditechnikai fejlesztéseket. Az 50 milliárdos költségvetési növekményből csupán 6 milliárd jut fejlesztésre; ugyanakkor a jövőre esedékes Gripenbérleti díjna k csupán egyharmadát tervezték kifizetésre, ami magában hordja az egész költségvetés összeomlásának veszélyét, hiszen itt legalább 23 milliárd forint pótlásáról kell majd gondoskodni. És akkor még nem beszéltem arról, hogy mi lesz akkor, ha a levegőben utá ntölthető képességgel megáldott Gripenek érkeznek az országba - annak a többletköltségét ki fogja majd kifizetni, és miből? Hasonlóan kritikus más elindított, illetve halaszthatatlan fejlesztések pénzügyi fedezete is. Mindössze 6,5 milliárd forintot tervez nek a vegyi védelmi, a híradó, az informatikai, a térképészeti és a gépjárműprogram jövő évi finanszírozására. Ez az összeg ezek közül néhányra egészében is
