Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter:
2132 lépésekben lehet csak továbbmenni. De hogy ki milyen inflációs cé lt ad fel, talán érdemes megemlíteni és újból felmutatnom azt a dokumentumot, amely tavaly 2001 áprilisából származik, amely az előző kormány gazdaságpolitikai programját tartalmazza. Ebben nemcsak 2003ra, de 2004re is 56 százalékos inflációval számolta k - 12. oldal, meg lehet nézni. Ehhez képest mi azzal számolunk, hogy jövőre átlagban 5 százalék, 2004ben pedig 4 százalék. Tehát szemben azzal, amit az előző kormány ebben a nyilvános programban megfogalmazott, mi egy ambiciózusabb inflációs célt fogalma ztunk meg. A másik hasonló kritika volt ma délelőtt a növekedési prognózisoknak a realitása. Miután éppen a kezem ügyében van ismételten ez a dokumentum, talán érdemes megint fellapozni a 20. oldalt, amely idénre 5,5 százalékos gazdasági növekedést fogalma zott meg. Ez valóban egy ambiciózus cél volt, és különösen a világgazdasági fejlemények tükrében, azt hiszem, kevés évben tekinthető reálisnak. Ehhez képest számolunk mi egy 44,5 százalékos gazdasági növekedéssel, amire lehet azt mondani, hogy túlzottan o ptimista, de azt hiszem, az 5,5 százalékhoz képest még mindig inkább realistának lehet tekinteni, de reméljük, hogy ennek a 44,5nek a felső sávja közelében lehet majd a gazdasági növekedés. Szintén alapvető gazdaságpolitikai, filozófiai kérdés, hogy hog yan lehet igazán segíteni a vállalkozókon. Az expozémban már elmondtam, de azért, azt hiszem, talán ezek szerint érdemes még egyszer utalni rá, hogy nem azzal lehet a vállalkozókon segíteni, ha 15 százalékkal felértékelődik a forint, ha olyan reálkamatot f izetnek most a vállalkozók, mint amire '9596ban egyébként nem volt példa, és nem azzal segítünk a vállalkozókon, ha olyan béremeléseket kényszerítünk ki, amelyek messze vannak a teljesítményektől. Ezek azok az alapvető kérdések, amelyek a vállalkozókat é rintik. Ehhez képest az, és elnézést, hogy egyes előirányzatokon 5 milliárd vagy 10 milliárd forinttal több vagy kevesebb van a költségvetésben: nem összehasonlítható kérdésekről beszélünk. Tehát én azt gondolom, hogy a gazdaságpolitika egészének kell a vá llalkozókat támogatni ahhoz, hogy egy stabil, fenntartható gazdasági növekedés kialakuljon ebben az országban, és nem pedig egyedi osztogatással kell százmilliókkal és ötvenmilliókkal egyes vállalkozókat támogatni. Azt gondolom, ha valaki az elmúlt hónapok ban a sajtót tüzetesen figyelte, akkor jó néhány példát hallhatott arról, amikor Széchenyitervből százmilliókat adtak például panzióépítésre, vagy olyan célokra, ahol legalábbis megkérdőjelezhető a hatékonysága, illetve az indokoltsága az adott támogatásn ak. Szintén elhangzott az, hogy az előző kormány... - és meg kell mondanom, hogy ezt elődömnek a javára írom, hogy ezt elismerte, most először a kormányváltás óta, hogy a kormányváltás során átadott dokumentumban 172,5 milliárd forinttal nagyobb hiányt jel eztek előre. Mi akkor ezt azonnal nyilvánosságra hoztuk, de azóta sem került sor arra, hogy ezt egyébként elismerjék nyilvánosan. Tehát én mindenképpen ezt egy pozitív fejleménynek tartom, hogy legalább ez itt ma a vitában elismerésre került. De szeretném megkérdezni önöket, hogy azok a tételek, amelyekkel egyébként az idei államháztartási hiány növekszik, vajon mikor születtek. (13.40) Azt javaslom mindenkinek, hogy az előterjesztés 99. §át - ez a 6667. oldalon található , illetve a 68. oldalon - nézzük végig, hogy melyek azok a tételek, amelyek ezt az óriási államháztartási hiánynövekedést eredményezik, hogy vajon ezek melyik időszaknak a fejleményei. A MÁV vajon mikor halmozta fel azt a több mint 60 milliárd forint adóss ágot, vagy a NA Rt.nek az a több mint 200 milliárd forintos adósságátvállalása mikor született? Vagy például a Magyar Fejlesztési Banknak azok a veszteségei, amelyek miatt mintegy 70 milliárd forintos tőkeemelés lesz szükséges a Magyar Fejlesztési Bankban , azok az üzleti tranzakciók vajon mikor születtek? Az a szövetkezeti üzletrészjegyfelvásárlás, amelynek nem önmagában az indokoltságáról szeretnék beszélni, de amelynek a technikai megvalósítása egyébként azt eredményezi, hogy a Magyar Fejlesztési Bankba n 50 milliárd forint feletti veszteség származik csak ezekből a tranzakciókból, vajon ezek mikor születtek, vajon ezek melyik időszaknak a fejleményei?
