Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2123 2002 őszé re az MSZPSZDSZkormánynak sikerült megismételnie az 19941995. évi makrogazdasági mutatványát, ahhoz hasonló mutatók mellett. A megoldás is hasonló: szociális megszorító intézkedések, adóemelés, az állami vagyon felélése, az állami beruházások leállítása , az állami intézmények várható eladósodása, magas hiány, hitelfelvétel, irreális makrogazdasági várakozások. Még nem aktuális a pakk, egy újabb Bokroscsomag, de ha így folytatják, már az sem tűnik távolinak. Nem túl biztatóak a 2003. évi költségvetés ter vezetének sarokszámai sem. A kormány 44,5 százalékos GDPnövekedést jelez az anyagban, de végig 4,5 százalékkal számol. Ekkora növekedésnek a Magyar Demokrata Fórum szerint a jelenlegi helyzet, a kiindulások és a költségvetés vállalkozásélénkítésének hián yában nincs realitása, véleményünk szerint maximum 3,54 százalékkal lehetne számolni. Természetesen feszített a bevételi oldal is. Egyébként érdekes megnézni a jövedelemcentralizáció mértékét, ez 1999ben 42,9 százalék, 2002ben 43,2, és 2003ban 43,4 szá zalék várható. Tehát - szemben azzal, amit Kuncze Gábor az előbb állított - növekszik az elvonás az állampolgároktól. Még szomorúbb a kép, ha az újraelosztás tendenciájára vetünk egy pillantást: '99ben 46,6, 2002ben 51, 2003ban pedig 47,6 várható. Hol v an ez az önök által a választások során emlegetett 40 százalék körüli elvonási szinttől? Honnan látni az osztogató állam szerepének csökkentésére irányuló törekvést? De mit is írtak önök a kormányprogramban ezzel kapcsolatosan? Azt írják: szándékaink szeri nt a közterhek csökkentése és ezzel a gazdaság jövedelemteremtő képességének erősítésére törekszenek. Mondom, az elvonás ezzel szemben 43,2 százalékos értékről 43,4 százalékosra növekszik. Újabb szembetűnő ellentmondás a kormányprogram és a most benyújtott költségvetés között. Igen bizonytalannak tűnik számunkra a körülbelül 5 százalékra tett inflációs várakozás is. Miről is van szó? Az inflációnövekedés - érthető okokból - az állami bevétel növekedését okozza. (13.00) Kuncze Gábor most is megemlítette, hog y véleménye szerint a forint túl erős, ezzel Veres János ugyancsak többszörösen egyetértett. Már most előkészítik a terepet, úgy néz ki, a forint leértékelésére. Mi következik ebből? Forintleértékelés, inflációnövekedés. Természetesen a kormánynak jó, mert magasabb állami bevételek lesznek. De mit mondott Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a múlt heti pénzügyi bizottsági ülésen? "Nem tudnék nagyobb hibát elkövetni, mint az infláció felpörgetése." Ezzel a gondolattal a Magyar Demokrata Fórum teljes en egyetért. Nem értünk egyet azzal, hogy az infláció felpörgetésére már jelenleg nyomást gyakorolnak a kormányoldalról. (Taps az ellenzék soraiban.) A legnagyobb mondás ebben a költségvetésben az, hogy az államháztartás hiányát 2003ra 4,5 százalékra fara gják le. A Magyar Demokrata Fórum nem látja a realitását annak, hogy a hiány 2003ban ne haladja meg a tervezetet, hacsak valami igen felelőtlen lépés nem történik a privatizációban, ahonnan a beruházások jelentős részének finanszírozását már most is terve zik. Csak visszaemlékezésképpen: nyáron a törvénykezés kapcsán az MSZP és az SZDSZ elosztotta egymás között az állami vagyont, különféle minisztériumokhoz tették, az MSZPhez került egy része, az SZDSZhez a másik része, most pedig a privatizációra készüln ek. Emlékszünk még a '9498 közötti privatizációs időszakra, és annak még ma is sújtó következményeire - most megtették az előkészületeket, sajnálatos módon. Nem csodálkozhatunk tehát ezek után, hogy ezt a költségvetést az önkormányzati választások után me rték csak a választók kezébe adni. Ilyenkor néhány szóban illik beszélni a bevételi oldalról is. A kormány által ígért adóreform elmaradt, holott szükséges lenne a túlzott adóterhelést jelentő, sok szempontból korszerűtlen, adóeljárási szempontból bonyolul t, és ebből eredően mind az adóalanyok, mind az adóhatóság vonatkozásában költséges rendszer átalakítása.
