Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2108 (11.40) Képviselőtársaim! Mi tartjuk a szavunkat. (Varga Mihály: A markunkat.) A szocialistaszabad demokrata kormány száznapos programot készített és fogadott el az Országgyűlésben az ért, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszakítsa a Fidesz vezette koalíció káros és kóros differenciált jövedelempolitikáját, és véget vessen a közpénzek átláthatatlan elfolyásának, felelőtlen osztogatásának. A jövedelempolitikáról a későbbiekben képv iselőtársaim még sokat fognak szólni. Az utóbbi viszont a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás feladata. A költségvetésben célszerű bemutatni a törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait - úgy, ahogy ezt tette a pénzügyminiszter úr , ért ékelni a megelőző időszak gazdasági, költségvetési folyamatait, az államháztartás működésének legfontosabb keretfeltételeit. Mi tartjuk ebben is a szavunkat. Éves költségvetést terjesztünk önök elé, nem spóroljuk meg az évenkénti költségvetési vitát, nem a karjuk rászedni a koalíciós partnerünket kétéves költségvetéssel, és nem verjük át évente 3 százalékkal a gazdaság szereplőit az infláció tervezésénél. Amire Varga Mihály képviselő úr is hivatkozott, én hiszem, hogy ő is elhiszi, hogy ebben a tervben a biz onytalanság tízszer kisebb, mint az önök korábbi költségvetésében. Olyan messzire már nem akarok visszamenni, hogy mi korábban 28 százalékról 14 százalékra csökkentettük már az inflációt. A kormány határozottan elfogadta Magyarország középtávú gazdaságpoli tikai programját az uniós csatlakozás megalapozásához, és ebben rögzítette a gazdaságpolitika fő céljait, a lehetséges makrogazdasági pálya sarokpontjait, az államháztartási követelmény szintű mutatókat. A prioritások közül csak néhányat hadd emeljek ki én is: a száznapos program jóléti kiadásainak továbbvitele. Növelni akarjuk tovább a családtámogatásokat, és ez reálértéknövekedést jelent, kedves Varga képviselő úr, jelentős összeget fordítunk egészségügyi és oktatásfejlesztésre. Kiemelt cél az Európai Un ióhoz való csatlakozás, felzárkózás gyorsítása, az ehhez szükséges intézményrendszer mielőbbi kiépítése. A törvényjavaslat az eddigi gyakorlatnak megfelelően módosítja a 20012002. évi költségvetést. A módosítás a központi költségvetés hitel, tartozás, a dósságátvállalásaira, valamint részesedések megvásárlására irányul. Az államháztartási hiány így közel 1400 milliárd forint lesz, és 8,7 százalék körül prognosztizálható. A költségvetést megkerülő költekezés és kezességvállalások következménye ez a mérhete tlenül nagyra duzzadt hiány. Hangsúlyozni kell, hogy ez elszámolás, és nem generál újabb keresletet a gazdaságban. Ez a módosítás az egységes uniós metódushoz igazítja a magyar költségvetést. A hiány elszámolásánál a közvetlen és a közvetett tételeket is s zámba kell venni. Miért kell ilyen hirtelen tabula rasát csinálni? Azért, képviselőtársaim, mert az előző kormány - ahogy ezt az előbb elmondta az expénzügyminiszter úr , mire a kormánypálcát átadta, már a hiányt is elköltötte. A gazdasági növekedésről né hány gondolatot: a Pénzügyminisztérium vagy a kormány ebben a költségvetésben egy mérsékelt gazdasági növekedéssel számol. A 2002es várható, 3,23,5 százalékos növekedéshez viszonyítva 44,5 százalékos, 2004re 4,55 százalékos és 2006ra 55,5 százalékos növekedést prognosztizál. Ezt többen óvatos növekedésnek tartják. Ehhez én hadd mondjam el, hogy miért óvatos; mert tudjuk, hogy a körülmények változtak, az amerikai gazdaság kilábalt a 2001. évi krízishelyzetből, de tudjuk, hogy az Európai Unió gazdasága még nem a maximum, a motor még nem a maximális fordulaton pörög. Ehhez a gazdasághoz mi, Magyarország, a magyar vállalkozások ezer szállal kötődünk. De hadd emeljem ki azt, a Nemzeti Bank 2003ra 4,25,2 százalék közötti növekedést prognosztizált, az OECDországokban 4,3 százalékos a prognózis. Tehát azt gondolom, hogy a költségvetési politika alkalmazása a gyakorlatban nem olyan egyértelmű dolog, mint az elméletben. A kérdés, hogy sikerüle megtalálni a költségvetési politika megfelelő dózisát. Közgazdász elemzők - gondolom, hogy most és majd utólag - folyamatosan elemezni fogják a jövedelemkiáramlást, a jövedelemkiáramlás, a gazdasági növekedés vagy a megtakarítások és a beruházások közti összefüggéseket. Közgazdasági elméletek ismernek számos arányszámot és
