Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2109 függvényt, de azt minden iskola képviselője elismeri, hogy egy adott helyzetben csak a fő trendek igazak, és hogy egy adott időpontban mi és milyen mértékben szolgálja vagy szolgálta az egyensúlyt, a gazdasági élénkülést, az csak utólag derül ki. A gaz daság, tisztelt képviselőtársaim, egyszerűen nem képes nyugton maradni, olyan, mint egy kisgyerek, állandóan ilyen vagy olyan bajba kerül. A kormány viszont a kiadásaival, az adórendszerével hatást gyakorolhat a gazdaságra. Gyerekkorunktól kezdve arra taní tanak bennünket, hogy a takarékosság egy nagyon fontos erény. Én bízom abban, hogy sikerülni fog a 45 százalék körüli fogyasztásbővülés mellett megvalósítani a GDP 55,5 százalékos növekedését a ciklus végére. Azért szeretném azt is kiemelni - gondolom, h ogy önök is olvasták , hogy a napokban javult országunk hitelminősítési besorolása, és ez is hozzájárulhat a finanszírozási költségekre gyakorolt kedvező hatáshoz. Én azért hadd tegyek föl egy kérdést: vajon elemeztéke az előző kormány tagjai, a Fidesz g azdaságpolitikusai, hogy miért nem tudták még csak megközelíteni sem az önök által bejelentett 7 százalékos gazdasági növekedést? Az 1997től növekvő gazdaság miért torpant meg? A lassuló növekedés mennyiben a külső hatások, illetve mennyiben a gazdaságba való erőszakos beavatkozás következménye? Csak egy picit játsszanak el a gondolattal: mennyivel más lenne most a helyzetünk, mennyivel más lenne a vita, ha, mondjuk, 7 százalékos gazdasági növekedésből származó többletforrások elosztásáról vitatkozhatnánk? Az inflációról: az elmúlt években nagyon sok játékot éltünk át itt, mi magunk a Ház falai között, amikor a hó/hó vagy az év/év indexeket nagyon érdekesen tetszettek mixelni. Most, jelenleg 4,9 százalékos az október/október infláció; a 2002es várható 5,1 százalék körül van. Mi 2003ra azt vállaljuk, hogy 5 százalékos lesz az infláció, és 2006ig évi 11 százalékponttal tovább mérsékeljük a fogyasztói árnövekedést. 2003 decemberében az év/év index 4,85 százalék körül lesz, ahogy az előbb már említettem. A kormány a jövedelempolitika és a költségvetési politika oldaláról ad támogatást a Magyar Nemzeti Bank antiinflációs politikájának folytatásához. Gondolom, hogy az exminiszter úr is hallott arról a sajtótájékoztatóról, ahol a pénzügyminiszter úr és a jegyba nk elnöke együtt adtak erről tájékoztatót. A költségvetés bevételeiről: nagyon fontos az adótörvények változása, mert a költségvetéssel együtt kezelve megadja azt a támogatási tervet, amely a szándékunk szerint való. Az adópolitikában Svédországban példá ul a szociális rendszert a magas adók fenntartásával indokolják. A másik véglet: Angliában a legalacsonyabbak közé tartozó adók védelmére a vállalatok, vállalkozások versenyképességének megtartását emelik ki. Szeretném itt elmondani - mivel tényleg az euró pai uniós csatlakozás küszöbén állunk : az adózás továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik, és az Európai Unió ugyan meghatározza az áfával terhelt áruk és szolgáltatások körét, de az áfaköteles forgalomnak 1,4 százalékát kell csak a brüsszeli büdzsébe bef izetnünk. (11.50) Azt mondták a régi bölcsek: addig van biztonságban a választók pénztárcája, amíg nem ülésezik a parlament. Sokat vitatkoztunk itt a patkóban arról, hogy az adótörvények és a költségvetés vitája miként történjen: egyidejűleg vagy egymástól időben elszakítva. Néhány év tapasztalattal a hátam mögött és a mai helyzetre is, hadd mondjam azt, meggyőződésem, hogy helyesen döntöttünk akkor, amikor törvényt alkottunk arról, hogy az adótörvényeket, figyelemmel a gazdaság szereplőire, november 15éig törvénybe kell iktatni. Így most, amikor a költségvetés tételeiről vitatkozunk, és percről percre, óráról órára újabb igényeket fogalmazunk meg, nem lehet az adótételeket önkényesen felfelé srófolni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ellentétben Varga Mihály kép viselő úrral, én állítom, hogy a személyi jövedelemadórendszernél is tartottuk a szavunkat, mert '90 óta nem volt ilyen mértékű személyi jövedelemadócsökkenés, mint amilyenre sor került az elmúlt hetekben. A majdnem 23 százalékos terhelésről 19,8 százalé kra mérsékeltük, és ez csak az első lépés, mert törvényben vállaltuk, hogy 2004ben továbbmegyünk ezen az úton. Bízom abban, hogy ma már a jobb- és a baloldali polgárok egyaránt tapasztalták, hogy közel havi hatezer forinttal gyarapodott a borítékban a fiz etésük.
