Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2107 Tiszaderzsen szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás (Dr. Veres János: Tavaly és tavalyelőtt volt!) , mint ahogy nem lesz Soltvadkerten ivóvízminőségjavítási program támogatása sem, és még sorolhatnánk hosszan az önkormányzatokat hátrányosan érintő döntések listáját. (Moraj az MSZP soraiból. - Dr. Veres János: Az elmúlt egy évben felhasznált pénz mennyi volt?) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül tehát szeretnék arra utalni, hogy a bizottság kisebbségi véleményeiben egy közös nevező, egy közös összhang volt, hogy általában a gazdaságfejlesztés teljes hiányát tapasztaljuk. Úgy ítéljük meg, hogy a kormány két szék közül esett a padlóra. Részben megpróbálta azoknak a jóléti intézkedéseknek a reálértékét megőrizni, amely ek ebben az évben és a korábbi esztendőkben születtek, másrészt pedig kísérletet tett a hiány csökkentésére. Nos, ebből annyi történt, annyi látható pusztán, hogy a következő esztendőben a beruházások és a támogatások drasztikus visszafogására kerül sor. 2 5 százalékkal csökkennek a kis- és középvállalkozói támogatások, 40 százalékkal csökken a turisztikai célelőirányzat, 25 százalékkal csökken a gazdaságfejlesztési célelőirányzat, 60 százalékkal kevesebb jut a vasúthálózat fejlesztésére, 70 százalékkal keve sebb fog jutni a Volánbusz rekonstrukciójára, 50 százalékkal kevesebb állami támogatás jut bérlakásépítési programokra, 50 százalékkal ugyancsak kevesebb lakóépületek energiamegtakarítási programjára, 30 százalékkal kevesebb útfenntartásra és fejlesztésr e, és ugyanígy autópályák építésére, mint ahogy egyetlen híd építésére sem tervez forrást - új híd építésére - a következő évben a kormány. Ezért az ellenzéki képviselők azt fogalmazták meg, ez a drámai mértékű beruházás- és fejlesztésvisszafogás nem szol gálja az európai felzárkózás céljait. Egy esztendőnk van az uniós csatlakozás előtt hátra, ezt az egy esztendőt nem vesztegethetjük el. Ha nincsenek állami beruházások, ha nincs a növekedésnek forrása, akkor Magyarország távolsága az Európai Unió átlagos f ejlettségétől nem csökken, hanem a következő egy évben nőni fog. Ezért azt javasoljuk a kormány számára, hogy éppen az uniós csatlakozásra való felkészüléssel több pénzt szánjon az önkormányzatok támogatására, több pénzt szánjon a vállalkozások támogatásár a, a gazdaságfejlesztésre, a beruházásösztönzésre. Ha nincsenek beruházások, ha nincsenek fejlesztések, nincs az országban gazdasági növekedés. Nem elegendő pusztán a világgazdasági konjunktúrára várni, nem elegendő az európai gazdaságok kilábalására várni , szükségünk van forrásokra ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartósan növekedési pályán maradjon, és a következő években Magyarország forrásaiban is egy bővülő, emelkedő ország legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2525 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Göndör István úrnak, az MSZPképviselőc soport nevében felszólaló képviselőnek. GÖNDÖR ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ki mint vet, úgy arat. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) A találó magyar szólást a költségvetésre is alkalmazhatjuk. Hazánk évenkénti költségvetése arra szolgál, hogy egy adott időszakban számba vegyük a forrásokat, és ezeket a törvényesség, a célszerűség és az eredmény figyelembevételével tervezzük és használjuk fel, lehetőség szerint a tervek szerint. A költségvetés készítés ének, jóváhagyásának, végrehajtásának, továbbá ennek ellenőrzésének módját törvények, elsősorban az államháztartási törvény szabályozza. Miért hangsúlyoztam ezt rögtön az elején? Azért, kedves képviselőtársaim, mert az előző Fideszkormány gyengítette a be számoltathatóságot és a nyilvánosságot (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) , a parlamenti ülések ritkításával, a vizsgálóbizottságok felállításának megakadályozásával gyengítette a parlament ellenőrző funkcióját. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Az M FB bevonásával egyszerűen átláthatatlanná tette a közpénzek elköltését.
