Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
2100 30 százalékkal növekszik, az önkormányzatok mozgástere ennek ellenére 2003ban nem bővül, hiszen e többletbevételek lekötöttek az 50 százalékos béremelés következő évi fedezeteként. A j elenlegi problémák megoldására több új elemet tartalmaz a javaslat, és ez azt jelenti, hogy a mostani javaslatban beterjesztett elgondolások szerint sem látja a bizottság kellő mértékben mérséklődőnek az önkormányzatok közötti jövedelmi különbséget. Ésszer ű és takarékos gazdálkodást tart szükségesnek az önkormányzatoknál a bizottság, ilyen módon valósítható meg az önkormányzatoknál a megfelelő költségvetési kereteken belül a forrásokkal való gazdálkodásban a feladatok ellátása. A parlament rendészeti bizott sága megállapította: a bizottság támogatja azt, hogy minden szervezettől feszes, racionális gazdálkodást kíván a beterjesztett költségvetés. Fontosnak tartja, hogy különösen a rendőrségnél a modernizáció a működési, szervezeti keretek, a gazdálkodás alapos vizsgálatával valósuljon meg, történjenek meg az ehhez szükséges változtatások, és szükségesnek tartja azt is, hogy ennek finanszírozása a következő években megteremtődjön. A bizottság többségi véleményében is megfogalmazódik, hogy a 2003. évi költségveté sben a működési költségek nagysága nem elégséges, azt javítani szükséges. A bizottság további elemzést tart szükségesnek a személyi juttatások terén, és a betöltött létszám és a tényleges létszám közötti, valamint a tervezett létszám közötti eltérésekből a dódó különbségek vizsgálatában. További vizsgálatot tart szükségesnek, hogy az uniós csatlakozás szempontjából a rendészeti, rendvédelmi vagy bűnüldöző szervek működőképességének milyen a folyamatos fenntartáshoz szükséges finanszírozása, és milyen módon l ehet ezt távlatosan és megfelelőképpen biztosítani. A parlament számvevőszéki bizottságában megfogalmazott többségi vélemény azt tartalmazza, hogy a beterjesztett törvényjavaslat jó, összhangban van Magyarország nemzetközi gazdasági körülmények közötti műk ödőképességének lehetőségeivel, az uniós csatlakozásra való felkészüléssel, valamint azzal a ténnyel, hogy a korábbi évek nem eléggé feszített bevételtervezése oda vezetett, hogy Magyarországon két alkalommal is több mint 200 milliárd forintos többletbevét elről döntött a kormány utólagos parlamenti felhatalmazással. Ezt a gyakorlatot mindenképpen megszüntetendőnek és helytelennek ítélték meg a bizottság többségi véleményének megfogalmazói. A szociális és családügyi bizottságban elhangzott többségi véleménye k alapján fontosnak tartják azt, hogy a nyugdíjak, az özvegyi nyugdíjak emelkedése, valamint a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének forrásigénye mintegy 184 milliárd forinttal megjelenik a költségvetésben. Fontosnak ítélik azt, hogy a szociális juttatá sok önkormányzati normatívája 18 százalékkal, míg a pénzbeli ellátás önkormányzati normatívája 23 százalékkal növekszik; ez összességében 35 milliárdnyi költségvetési többletforrást jelenít meg a költségvetésben. Fontos a családtámogatásra, a szociális vál ságkezelő programokra fordított többletforrások megjelenése is, valamint a lakástámogatásra fordított összegek 19 százalékos reálértékbeli növekedése. Az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága is általános vitára alkalmasnak tartotta a benyújtott j avaslatot, egyetértve azzal is, hogy a társadalmi szervezetek 348 millió forintos működési támogatása az Országgyűlés fejezetéből a miniszterelnökségi fejezethez került, és szükségesnek tartják azt is, hogy a civil szektor képviselői az ilyen forrásokról s zóló döntéshozatalban megfelelő képviselettel rendelkezzenek. Az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága is alkalmasnak tartotta a javaslatot általános vitára, hiszen megjelenik a mostani javaslatban több olyan, eddig nem tervezett tétel, úgynevezett té rség- és településfelzárkóztatási előirányzat, zsáktelepülések, hátrányos helyzetű térségek és települések infrastruktúrájának fejlesztéséhez és tőkevonzó képességéhez feltételeket teremtő források. Ugyancsak fontosnak tartják a kistérségi alap megjelenésé t, amely a 150 statisztikai kistérség egyharmadának kínál megoldást feszítő gondok orvoslásához, és fontosnak tartják azt is megemlíteni, hogy sajnálatos kényszerűségből az eddigi öt helyett hét megye lesz az, amelyik