Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VIDOVEN ÁRPÁD jegyző: - ELNÖK (Mandur László): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN jegyző: - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2088 közlekedés feltételeinek javítása. Ezen belül kiemelt szerepe van jövőre a közszférában a bérek alakulásának. A kormány a száznapos programnak megfelelően szeptemberben 50 százalékkal megemelte a közalkalmazottak bér ét, egyúttal szolidaritásra kérte a versenyszféra dolgozóit, mérsékelt béremelési igénnyel járuljanak hozzá a versenyképesség megőrzéséhez. (10.00) A visszafogott béremelést az állam azzal segíti, hogy a személyi jövedelemadóterhelés csökkentésével, a min imálbér adómentessé tételével mérsékli a bruttó és nettó keresetek közötti különbséget. Ezáltal lehetővé válik, hogy az alacsonyabb béremelések is reálbéremelkedést eredményezzenek. 2003ban ezek után a közszférában néhány kiemelt területen további béreme lés is lesz. Ilyen terület az igazságszolgáltatás, ahol két lépésben 50 százalékos béremelés valósul meg a bíráknál és ügyészeknél, de szintén béremelésre számíthatnak év közepétől a köztisztviselők is. Vannak, akik számon kérik rajtunk a januári béremelés t. Vegyük ezért például azt az esetet, amikor valaki hitelért folyamodik egy bankhoz. Akkor nem az a kérdés, hogy mennyivel emelkedett a fizetése valakinek januárban vagy éppen júliusban, hanem az, hogy mennyi az éves jövedelme, és erre a kérdésre minden k özalkalmazott és minden köztisztviselő kedvezőbb választ adhat jövőre, mint idén. A családtámogatásokról néhány szót. A családok helyzetének javítása a törvényjavaslat kiemelt prioritásaként a gyermekneveléssel összefüggő ellátások növekedésében jut kifeje zésre. A minden gyermek után egyformán járó családi pótlék jelentősen emelkedik. Nő az anyasági támogatás, és 9,5 százalékkal emelkedik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás. A kisgyermekes családok érdekében döntött a kormány az ötnapos fizetett szabadság biztosításáról az újdonsült apák számára, valamint a nagyszülői gyes nyugdíj melletti folyósításának lehetővé tételéről. De szintén fontos feladat lesz jövőre az oktatás feltételeinek javítása. Az egyre bővülő felső- és közoktatási szolgáltató piacon a tu lajdonosi és megrendelői szerepkört egyszerre betöltő államnak arra kell törekednie, hogy egyrészt egyenlő esélyek érvényesüljenek valamennyi intézmény számára, másrészt versenyhelyzet legyen közöttük. Néhány jövő évi változás: a kormány visszaállítja a ha llgatói normatíva eredeti reálértékét, és fokozatosan emelni fogja azt a későbbiekben. Folytatódik az iskolák ellátása számítógépekkel, szoftverekkel, tartalmas oktatóprogramokkal, és megvalósul a magyar iskolahálózat egységes internethálózatra kötése. A m ondhatni kötelező jellegű célok mellett a kormány különös figyelmet fordít az elkövetkező években az integrált nevelés támogatására a hátrányos helyzetű gyermekeknél, különösen az etnikai kisebbségek esetében. De fontos terület az egészségügy is. A jövő év i költségvetés számos, az egészségügyi alapnál, illetve a szaktárcánál szereplő forrást tartalmaz az egészségügy modernizációjára, amelyek az egészségügyi és a szociális területet érintő reformokat megalapozzák. Jövőre 5 milliárd forinttal nő a gyógyítóme gelőző ellátásokhoz kapcsolódó kiadások összege. Ez egyébként évek óta alig változott. De említhető a gyógyászati segédeszközök támogatására fordítható jövő évi kiadási előirányzat is, amely 15,6 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Ahhoz, hogy az országb an egy egyenletes gazdasági növekedés kialakuljon, az ország minden részének fejlődnie kell. Éppen ezért, a kormányprogramban megfogalmazott céloknak megfelelően kiemelt feladat az agrárgazdaság szerkezetének átalakítása, a vidék- és területfejlesztés. A m ezőgazdaságra szánt költségvetési források két tekintélyes szelete, a 10, illetve 7,5 milliárd forintos garanciakeret, miközben az ágazat jövő évi jövedelempozícióját javítja, a 2002. év végéig lezajló, 60 milliárd forintos, továbbá a 2003ban induló 12,5 milliárd forintos adóskonszolidáció. A közvetlen területfejlesztési célú előirányzatok 25,5 milliárd forintról 32,2 milliárd forintra nőnek. Ebből összességében 15 milliárd forint szolgálja a hátrányos helyzetű kistérségek, vállalkozási övezetek fejlesztés i támogatását.
