Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
2060 alkotmánymódosítástól elválasszuk, amennyiben elvi lehetőség alatt azt értem, hogy a ma hatályos alkotmányos szöveg alapján ebben az esetben is lehetőség nyílik ügydöntő népszavazás elrendelésére. Amennyiben azonban azt viz sgáljuk meg, hogy milyen az Alkotmánybíróság gyakorlata, akkor látnunk kell azt, hogy az Alkotmánybíróság rendkívül szigorú kritériumokat állapít meg a népszavazás kiírásával, elrendelésével kapcsolatosan. S noha a 25/1999. AB határozat kimondja, hogy az a lkotmánymódosításról utólag lehetséges referendumot kiírni, azonban az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata jórészt azt bizonyította, hogy semmiféle burkolt vagy nyílt alkotmánymódosítás esetén nem tette lehetővé a népszavazásnak a kiírását. Ezért annak mege lőzésére is, nehogy az elrendelő határozattal szemben kifogást nyújtsanak be - amely kifogás elbírálására ugyan, hogy úgy mondjam, záros határidőn belül sor kell hogy kerüljön, mert soron kívül kell döntenie a taláros testületnek, de mégis lehetőség nyílik arra, hogy elhúzódjon ez a folyamat , mindenképpen szükséges az, hogy a népszavazásról az alkotmány rendelkezzen. Ebben az esetben ugyanis kizárt, hogy kifogással megtámadható lenne az Országgyűlés határozata, s a kifogás alapján tovább tolódna az a néps zavazás, amelyet megítélésem szerint minél előbb meg kellene tartanunk. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Két percben megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, Fidesz. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Wiener képviselő úr nem egészen értette akkor a javaslatomat, vagy legalábbis amit válaszol, az nem érv azokra a gondolatokra, amiket az imént elmondtam. Abban egyetértünk a népszavazás kapcsán, hogy szükség van rá, és hogy az ügydöntő legyen. Tehát é n azt javasoltam, hogy a mostani alkotmánymódosításban annyi mindenképpen legyen benne, hogy ügydöntő népszavazást kell tartani. Ha ez benne van, képviselő úr, és a népszavazásról semmi több, akkor már elhárult az Alkotmánybíróság által értelmezett alkotmá nyos akadály. És akkor majd egy külön törvényben megegyezünk - javaslatunk szerint kétharmados többséggel - a népszavazásban felteendő kérdésről, a népszavazással kapcsolatos esetleges egyéb rendezendő kérdésekről, és a köztársasági elnök úr a törvényes jo grendnek megfelelően ki fogja tűzni ezt a népszavazást. Ez a mi javaslatunk, ezzel tudjuk leválasztani a kérdést úgy, hogy egyben a népszavazást is lehetővé tesszük, illetve a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást is megteremtjük, vagyis megnyitjuk annak a lehetőségét, hogy ha az ország népe úgy dönt, akkor csatlakozhassunk az Európai Unióhoz. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Írásban hozzászólásra jelentkezett Hargitai János képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót, tízperc es időkeretben. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság is tárgyalta ezt a törvénytervezetet, az alkotmánymódosítást, annak ellenére, hogy nem volt kijelölt bizottság. Önmagában sajnálatosnak tartom, hogy kisebb súlyú törvényeket esetleg egy kosárra való bizottság is tárgyal, és amikor az alaptörvény módosításáról van szó, azt csak három bizottság tárgyalja. Az emberi jogi bizottság kérésre sem lett kijelölt bizottság, mert Wekler alelnök úr er re nem látott lehetőséget. Mégis létrejött ez a bizottsági ülés, ráadásul ez egy olyan bizottsági ülés volt, ahol két helyettes államtitkár is képviselte a minisztériumot. Az államtitkár asszony most is nyomon követi a vitát, és az államtitkár urat is még láttam az utóbbi percekben, úgyhogy a korrektség kapcsán ezt itt el kellett mondanom.
