Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
2061 Először egy olyan témával kezdeném a megszólalásomat, felborítva egyébként egy logikai sorrendet, ami az emberi jogi és kisebbségi bizottság nézőpontjából izgalmassá tett e ezt az alkotmánymódosítást. Ez a javaslat 10. §a, ami a választási kérdéseket szabályozza újra. Itt az alkotmány 70. §ának újrafogalmazásáról van szó, és amit itt most a jogalkotó tesz, az az európai szerződésből, az uniós állampolgárt megillető válasz tójogból gyakorlatilag következik. Ezzel az égvilágon semmi gond nincs, sőt örvendetes az, hogy a magyar alkotmány továbbmegy annál, mint amire az Európai Közösség szerződése kötelezi; továbbmegy egy ponton, amikor az uniós polgároknak - Dávid Ibolya szeri nt ez egy pongyola megfogalmazás , tehát az Unió állampolgárainak megadja azt a lehetőséget, hogy a helyi népszavazások és népi kezdeményezések során is megnyilvánuljanak. Ugyanakkor egy dolog el is sikkad, mert a magyar választójogi rendszernek a kisebbs égi választás is részese volt, és ez a jelenlegi 70. §ban szabályozva van. Rosszul van ugyan szabályozva, de ettől még a tény tény, hogy szabályozva van. Ez az elem úgy kerül ki az alkotmányból, hogy az alkotmány módosítása során a beterjesztő erről semmi t nem mond, és ez eléggé sajnálatos a következők miatt. Gondoljanak bele abba, hogy ha a hazánkban letelepedő európai uniós más tagállamok polgárai, állampolgárai a települési választások során itt lehetőséget kapnak - ez következik az európai szerződésből , akkor egy kisebb súlyú jogintézmény létrehozása során miért ne kapnának lehetőséget - ez a kisebbségi önkormányzat. A napnál is világosabb, hogy az ide visszatelepülő német vagy osztrák, aki egykor még magyar állampolgár is volt, csak ettől a jogától m egfosztották, ennek a közösségnek a részese - miért ne vehetne részt e közösség jogintézményének a kiépítésében? Előremutató akkor lett volna a mi szabályozásunk, ha nem kiejtjü k a jelenlegi, rosszul megfogalmazott mondatot, hanem jól megfogalmazzuk, és ezáltal gazdagítjuk ilyen szempontból az uniós polgárokat megillető választási lehetőségeket. Ez azért lett volna fontos, mert azzal, hogy keletközépeurópai országok bekerülnek az Unió rendszerébe, meggyőződésem, hogy az Unió polgárait eddig megillető alapjogvédelmi rendszer gazdagodni fog. A kisebbségi jogok szabályozása kapcsán meggyőződésem, hogy gazdagodni fog; gazdagodni fog többek között azért, mert az Európai Bizottság a c satlakozni akaró országok számára egy olyan mércét állított fel, amit nem alkalmazhat a saját tagjaival szemben. Ha mi ezzel a gazdagabb alapjogvédelmi rendszerrel, amit most mindenképpen a kisebbségek jogi védelmére értek, kerülünk be az Európai Unióba, e zzel, ha úgy tetszik, növeljük azt a színvonalat, amit az Európai Unió most képvisel. A magyar alkotmányos hagyományok meg az észt alkotmányos hagyományok is az Európai Unió hagyományai lesznek, és maholnap meglesz az Európai Bíróságnak arra a lehetősége, hogy egyszer ennek kapcsán is megfogalmazzon olyan európai értékeket, amelyeket az Unió tagállamainak alkalmazniuk kell, mint ezt egyébként számtalan döntésében tette, amikor az alapjogvédelmet szabályozta. Itt elmulasztunk egy olyan lehetőséget, amivel va lami előremutatót mondhatnánk az Európai Uniónak. A másik kérdéskör, amiről mindenképp szólni szeretnék, a parlament és a kormány viszonya a jelenlegi szabályozás kapcsán. Én önmagában azt is sajnálatosnak tartom, hogy csak a kormány nézőpontjából van szab ályozva ez a kérdés. Már hangot adtam annak az álláspontomnak, hogy ez puhán van szabályozva. Szerintem a helyes eljárás az lett volna, ha az alkotmányban az Országgyűlést érintő fejezetben megfogalmazunk hatáskört az Országgyűlésnek: mi a Magyar Országgyű lés szerepe az európai integrációs folyamatban, ami nem zárul le a csatlakozással, hiszen ez egy folyamat. Ezt az okfejtésemet arra is alapozom, hogy az amszterdami módosítás során egy jegyzőkönyvet csatoltak az Európai Unió szerződéséhez, és így ez a jegy zőkönyv is a szerződés részévé vált. Igaz az, amit az államtitkár asszony nekem a bizottsági ülésen mondott, hogy ez a jegyzőkönyv elsősorban a bizottságnak szab meg jogosítványokat, hogy kellő időben tájékoztassa a kormányokat bizonyos témákról, hogy ők a parlamentet is tájékoztatni tudják. Na jó, de ezt nem öncélúan mondta az Európai Közösség!
