Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2055 Egymást nem presszionálhatjuk, nem oszthatjuk ki azt a bizonyítványt előre, hogy aki ilyen vagy olyan álláspontot foglal el, az nem támogatja az Uniót. Ez nem igaz, és ezt a fajta hozzáállást elutasítjuk. Ez az egyik, és ez a kérdésnek a politikai része; s most ígérem, hogy néhány érdemi, szakmai kérdéssel fogok a továbbiak ban foglalkozni. Az egyik kérdés: a Magyar Köztársaságot alkotmányból megillető hatásköreinek átengedéséről szóljone az alkotmány, vagy pedig a hatáskörök közös gyakorlásáról? Az egyik megjegyzésem, hogy a hatáskört nincs kinek átengednünk. Az Európai Uni ó nem szövetségi állam. Nincs egy, a tagállamok fölött álló szövetségi állami szervezet. Az Európai Unió leginkább, alkotmányjogi értelemben a konföderációnak felel meg, ahhoz hasonlít, amely fölött nincs közös állami szervezet, tehát nincs kire átengedni, átruházni a hatáskört, hanem arról van szó, hogy ebben a konföderációban a tagállamok a hatáskört közösen gyakorolják. Az Európai Bíróságnál is ez a helyzet. Nekem az a meglátásom, az a véleményem, hogy az Európai Bíróság, sőt az európai bizottságok is a tagállamok közös együttműködése folytán működnek, és a jogalapjukat ez a közös együttműködés, a hatáskör közös gyakorlása teremti meg. Ha jól értettem, a miniszter úr is így fogalmazott, vagy lehet, hogy ezt Vastagh képviselő úr mondta, nem a miniszter úr, ebben bizonytalan vagyok. Azt mondotta, hogy vagy közvetlenül, vagy áttételesen gyakorolják közösen a tagállamok a hatáskörüket, mint például a bíróság működése. Az ő szóhasználata is megengedi azt az értelmezést, amiről mi beszélünk, és amiről mi beszélü nk, ez jelenti a magyar szuverenitás lehető legteljesebb megőrzését ebben az ügyben, ami alapvetően fontos. Franciaország és Portugália is ezt a megoldást választotta. Ha nekik ez jó, ha ők ilyen megoldás mellett az Európai Közösség tagjai tudnak lenni, ak kor nekünk miért nem jó ez, miért nem ezt követjük? A másik kérdés a közösségi jog és az alkotmányos jogrend viszonya. (17.20) Tisztelt Képviselőtársaim! Benne van a törvényjavaslatban írt első fordulatban a közösségi jog érvényesülése. Ha közösen gyakorol juk a jogalkotási jogunk egy részét más tagállamokkal, akkor azzal elfogadjuk, hogy a közös jogalkotás következtében keletkező jog érvényesül, ez evidencia, ez természetes, ezt nem kell külön kimondani, és a külön kimondással belemenni egy olyan vitába az Unió előtt, hogy mi mit tartunk elsődlegesnek. Tudniillik Brüsszelből valóban van egy olyan elvárás, hogy a közösségi jog szupremációját ismerjék el a tagállamok, de látjuk, hogy a 15 tagállamból 13 ezt nem fogadja el burkoltan. Egyedül két ország, Írorszá g és Görögország alkotmánya tartalmaz olyan kitételt, amelyik a közösségi jogot az alkotmány fölé rendeli. Miért ezt kell nekünk követni, miért nem a másik tizenhármat? Amire Wiener képviselő úr hivatkozott, az olasz és a német alkotmánybírósági gyakorlat, az is ezt az érvelést, ezt a gondolatmenetet igazolja. Miért akarunk mi többet adni az Uniónak, mint amit az tőlünk feltétlenül elvár? Az Országgyűlés és a kormány viszonya. A mostani javaslat az egyeztetésen szereplő tervezethez képest visszalépés volt. Ha ironikus akarnék lenni, annyit hozott nekünk az egyeztetés, hogy még rosszabbat kapunk itt az Országgyűlésben törvényjavaslat formájában, mint ha nem is egyeztettek volna velünk. Most már csak annyi maradt, hogy az Országgyűlést tájékoztatni köteles a k ormány. Miben köti ez a kormányt? Semmiben, majd tájékoztatja; illetve a kormány az európai közös ügyek gyakorlása során az Országgyűlés véleményének ismeretében jár el. Hát persze, hogy annak ismeretében jár el, ha mást nem, meghallgatja a híreket, hogy m it gondol az Országgyűlés az ügyekről, de köti ez valamiben a kormányt? Semmiben. Ez a mi alkotmányos felfogásunkban az Országgyűlésnek a magyar államszervezetben betöltött helyével nem egyeztethető össze. Az Országgyűlés a legfelsőbb népképviseleti államh atalmi szervként, a népszuverenitás első számú letéteményeseként joggal tarthat arra igényt, hogy ezekben az ügyekben meghatározó pozícióval rendelkezzék. Végezetül, a Magyar Nemzeti Bank elnökének jogalkotása - fél percem van, csak vázlatszerűen. Az szere pel az alkotmányban, hogy a Nemzeti Bank elnöke rendeletet alkothat, amely törvénnyel
