Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2056 nem lehet ellentétes. Ez világos. És kormányrendelettel? Ezt nem mondja meg a javaslat. Egyáltalán, alkotmányjogilag elfogadhatatlan, hogy a bankelnök rendelete, ami már kétségtelen nem állami irányítás jogi eszköze de facto, hanem valóban jogszabály, ez világos, alkotmányjogi ízlésünk szerint nem kerülhet a kormányrendelettel egy szintre. De mindenképpen szabályozni kell, ha egymással ütközik, akkor melyiknek van elsőbbsé ge. Vagy azt kell kimondani, hogy - és az én alkotmányjogi nézeteimnek, véleményemnek ez felel meg - a Nemzeti Bank elnökének rendelete nemcsak a törvénnyel, de a kormányrendelettel és a miniszteri rendelettel sem lehet ellentétes, vagy az ellenkezőjét kel l kimondani, hogy a kormányrendelet nem lehet ellentétes a bankelnöki rendelettel. De ez a kérdés itt nincs rendezve. Ennyi időm volt. Köszönöm a figyelmüket, türelmüket, és elnök úrnak a megértését az időtúllépésért. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban. ) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Ígérem, hogy keményebb szívű leszek a jövőben az idő betartásával, már csak azért is, mert a jelentkezés szerint csak ellenzéki képviselők vannak a listán. Most megadom a szót Herényi Károly képviselőnek, a Magyar Dem okrata Fórum részéről, 10 perces időkeretben. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A délelőtti napszak is az uniós csatlakozásról szólt, ez a mostani is, az alkotmánymódosítás erősen csatlakozik a délelő tti témához, hiszen ennek egy nagyon fontos kelléke. Délelőtt én is és sokan mások, és ma délután is arról beszéltek, hogy ez a csatlakozási folyamat Szent István művével egyenlő vagy egyenértékű, és úgy tűnik, hogy a mi nemzetünk számára minden ezer év el ején megadatik egy nagy lehetőség a minőségi váltásra, és ez most megadatott. Arról is beszéltünk, és arról is sokan szót ejtettek, hogy ez a hatalmas lépés csak nagy nemzeti konszenzussal érhető el, és csak akkor tehetjük meg, ha ebben az országnak nemcsa k a többsége, de a döntő többsége egyetért. És a döntő többségen belül értenünk kell a politikai elitet is, a parlamenti képviselőket, a parlamenti pártokat. Hála istennek, eljutottunk odáig, hogy a parlamenti pártok kivétel nélkül egyetértenek a csatlakoz ás tényével, vita erről már nincs. Vita arról van, hogy a csatlakozás milyen módon, milyen feltételekkel, milyen kondíciókkal teremtődjék meg. A retorika szintjén az egyetértés egyértelmű és világos. Éppen a hé ten indult el egy olyan országos kampány, amely azt hivatott tudatni a választópolgárokkal, hogy ebben a kérdésben a négy parlamenti párt egyetértése megkérdőjelezhetetlen. Azonban a szavak mögött cselekedetek és tények húzódnak meg, és érdemes nyomon köve tni és figyelni, hogy ez a verbálisan sokat hangoztatott tény, a nagy egyetértés és konszenzus hogy jelenik meg a törvényhozás szintjén. A legfontosabb törvényünk, alaptörvényünk, az alkotmány módosításához érkeztünk el, amely szükségszerű feltétele a csat lakozásnak. Sajnos, ahogy előttem ezt már sokan mondták, ennek a módosításnak az előkészületei nem úgy alakultak, ahogy az elvárható lett volna, nem konszenzus eredményeképpen jött létre ez a módosító tervezet, amely most előttünk fekszik, és számos politi kai vitának, belpolitikai jellegű vitának is az elejét vehettük volna, ha ez az előkészítés gondosabb. Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, az MDF vezérszónoka beszélt arról, hogy a politikai egyeztetés hiányán kívül azért némi szakmai hiányosság is tetten érhető az előttünk fekvő módosításban. Lehetett volna ezt - hiszen idő volt rá - igényesebben; sőt nemcsak idő volt rá, hanem előzményei is vannak ennek az alkotmánymódosításnak. Az előző kormány és az előző kormány igazságügyminisztere komolya n, szakmailag felkészülten és megalapozottan készült erre a módosításra. Én, miután az idő meglehetősen rövid, és miután az előttem szólók nagyon sok kérdéskört érintettek, csak egy paragrafust szeretnék most kiemelni abból a paragrafustömegből, amelyek a módosítást célozzák, és ezen keresztül szeretném bebizonyítani, hogy bizony jobb lenne
