Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
2031 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az integrációs bizottság kise bbségi véleményét Hörcsik Richárd képviselő úr ismerteti. Képviselő úr, öné a szó. DR. HÖRCSIK RICHÁRD , az európai integrációs ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az európai integrációs ügyek bizottsága ülésén az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátása kérdésében a FideszMagyar Polgári Párt és az MDF képviselői tartózkodtak. Szeretném leszögezni, hogy magával az alkotmánymódosítás tényével, annak szükségességével maximálisan egyetértünk; de azzal az eljárással, ahogy a kormány azt bejelentette és azzal a tartalommal, ahogy a kormány sebtében megfogalmazta, már kevésbé. Éppen ezért fogalmazódott meg a bizottsági ülésünkön is egy kisebbségi vélemény, amelyben aggály ainknak adtunk hangot, és most is szeretnénk ezeket elmondani a plenáris ülésen. (15.20) Tisztelt Elnök Asszony! Úgy vélem, hogy a 20022006os parlamenti ciklus egyik legjelentősebb törvényalkotási dokumentuma fekszik most a tisztelt Ház előtt. A kormány és a törvényalkotó számára bizony ritkán adatik meg ez az alkalom. Éppen emiatt kell, hogy különös gondossággal, különös figyelemmel legyünk a feladat elvégzése iránt. Ezért volt érhetetlen számunkra a kormány kapkodása és bizonytalansága az alkotmánymódos ítással kapcsolatban. Hogy mire gondolunk? Arra, ahogyan benyújtotta a tisztelt Ház elé; amilyen rövid határidőt szabott az ellenzék számára a dokumentum tanulmányozására az egyeztető tárgyalások összehívása előtt, és a kétfordulós egyeztetés után az Igazs ágügyi Minisztérium befejezettnek tekintette az egyeztető tárgyalásokat. Mivel az alkotmány módosításáról van szó, ami kétharmados többséget kíván, a kormány részéről nem lett volna az ügy fontosságához méltóan elegánsabb, hogy egy, a már kiforrott, egyezt etett, kompromisszumos szövegjavaslatot nyújtson be a tisztelt Ház elé? Node ez már a múlté. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk ülésén az is elhangzott, hogy az ellenzék úgy véli, további módosításra van szükség, hogy mindenki számára elfogadható legy en a módosított alkotmány szövege, hogy ez alkalommal is mindenki számára világossá legyen, hogy Magyarország nemzeti érdekeinek maximális figyelembevételével csatlakozzon az Európai Unióhoz. Reméljük, hogy a vita általános és részletes szakaszában benyújt ott módosító javaslatainkra fogékony lesz a kormány. Bizottságunk ülésén az ellenzék a fentebb ismertetett politikai aggályai mellett a javaslat szövegével kapcsolatban szakmai kifogásait is ismertette. Ezek - mivel már elhangzottak, nagyon röviden szeretn ék utalni rájuk - a következőek: 1. a csatlakozási klauzula és a közösségi jog érvényesülésének biztosítása; 2. az Országgyűléskormány viszonya az Európai Unióval összefüggő ügyekben; és végül a harmadik a népszavazás kérdése. Tisztelt Elnök Asszony! Az e lső kérdéskör, amit tisztázni kell, a csatlakozási klauzula és a közösségi jog érvényesítésének biztosítása. Amint már hallottuk, közismert, hogy az Unióban a tagállamok bizonyos tekintetben lemondanak az önálló akaratképzésről, de azt nem engedik át egy n emzetek felett álló, kvázi tőlük független szervezetnek, hanem a többi állammal közösen maguk is részt vesznek a döntéshozatalban. Ezért hangsúlyoztuk a bizottsági vitában, hogy a Magyar Köztársaság egyes hatásköreiről nem lemond, vagy nem átengedi, hanem a többi tagállammal együtt gyakorolja. A közösségi jog érvényesülése ügyében pedig úgy véljük, hogy a nemzeti szuverenitás tekintetében a közösségi jog érvényesülésének az alkotmányban történő ilyenfajta megjelenítése felesleges, és a nemzeti szuverenitásr a nézve is veszélyes. A második kérdéskör, az Országgyűléskormány viszonya ügyében a dán modellt tartjuk követendőnek, ezáltal is szeretnénk, ha csökkentenénk az úgynevezett demokratikus deficitet. Vagyis
