Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2032 azt szeretnénk, hogy az egyszerű állampolgár az or szággyűlési képviselőkön keresztül, vagyis az Országgyűlésen keresztül bizonyos kérdésekben tudjon beleszólni az európai ügyekbe Brüsszelben. Végül a népszavazásról: azt támogatjuk, hogy a végleges szerződés szövegének megállapítása után kerüljön sor az üg ydöntő népszavazásra. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság előadója Molnár Albert képviselő úr. Képviselő úr, önt illeti a szó. MOLNÁR ALBERT , a költsé gvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság november 6ai ülésén megtárgyalta a T/1270. számú törvényjavaslatot. Feladatom az, hogy a többségi véleményt tolmácsoljam a tisztelt Háznak. Az első és legfontosabb megállapítás az volt, hogy Magyarország egy versenyképes, erős, jólétet biztosítani tudó Európában érdekelt. A közvéleménykutatások ezt szintén alátámasztják. Ez megkíván némi önkorlátozá st minden nemzet részéről, amely részt vesz egy ilyen integrációban. Így vannak ezzel a németek, a franciák vagy akár a portugálok is, akik élvezni kívánják egy összefogás, egy integráció előnyeit. Ha egy kicsit előretekintünk, akkor nagyobbnak tűnnek az e lőnyök, mint a hátrányok, különösen, amikor azt látjuk, hogy milyen mérhetetlen a koncentráció a világgazdaságban. Ebben a helyzetben Európa sem lehet közömbös. Utalnék az amerikaikanadaimexikói gazdasági együttműködésre, Kína gyors gazdasági növekedésér e vagy az ázsiai együttműködésre. Hangsúlyosan vetődött fel, hogy ez a törvényjavaslat nem a Medgyessykormánynak készült. Ez a törvényjavaslat a mindenkori - és ezt aláhúzom, a mindenkori - magyar kormány és parlament, valamint a nemzeti parlament és az u niós parlament közötti jogmegosztást, együttműködést teszi lehetővé. A Magyarországon élők többsége Európában, európai módon kíván élni. A törvényjavaslat tárgyalása három részre volt osztható. Az első részben az uniós vagy csatlakozási klauzulát, amely ál talános felhatalmazást és hatáskört biztosít a közösségi jogrendszer magyarországi alkalmazhatósága érdekében, a többségiek támogatták. A második fejezetet, amely a kormány és a parlament viszonyát szabályozza, szintén elfogadásra javasolja a többség. Míg harmadsorban kisebb fontos technikai módosítások, mint a választójog területén az önkormányzati választásokon az aktív és passzív választójog, vagy az európai parlamenti választásokon történő részvétel lehetőségének a megteremtése volt még téma. Elhangzott a népszavazásról is néhány gondolat. Ezzel kapcsolatban egy sommás megfogalmazás, hogy Magyarország jövője nem lehet politikai zsarolás tárgya, márpedig itt az elmúlt hetek csatározásai ilyet sejtetnek; különösen azért nem, mert a csatlakozási szerződés, amely várhatóan február 19ig rendelkezésre fog állni magyar nyelven is, kielégíti a közvélemény tájékoztatásának jogos igényeit is. Így konszenzusos alapon megtalálható egy olyan időpont, akár ez március 15. is lehet, amely időpontig a vállalás, azaz a cs atlakozási szerződés tartalma megismerhető. Összefoglalva: a költségvetési és pénzügyi bizottság 14 igen, 4 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett az Országgyűlésnek általános vitára ajánlja a törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsor okban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője Hargitai János képviselő úr. Képviselő úr, megadom a szót. DR. HARGITAI JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője :
