Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (dr. Harrach Péter): - DEMETER ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
204 feladatokat. Ennek az ÁVHnak a dicstelen működését az 1956os forradalom és szabadságharc zárta le, amikor is október 28án Nagy Imre akkori miniszterelnök rádióbeszédben jelentette be a gyűlölt ÁVH felszámolását. 1962ig ezeket a tevékenységeket a rendőrség keretében végezték ideiglen esen. 1962ben az állambiztonsági munkát új - idézőjelben, erősítetten mondom, idézőjelben , úgynevezett “demokratikus” alapokra helyezték. A fő feladatait a következőkben határozták meg: a szocialista társadalmi rend védelmezése a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben, az állam elleni politikai jellegű bűncselekmények megelőzése, felderítése, megszakítása, mindez természetesen a szocialista hazaszeretet és a proletár internacionalizmus, valamint a párthoz való feltétlen hűség jegyében - igyekezte m az akkori iratokból szó szerint idézni, nem pedig ironizálni. Az állam biztonsága tehát a továbbiakban is egyet jelentett az államhatalmat gyakorló társadalmi csoport politikai uralmának a biztosításával. Az állambiztonság érdeke ebből adódóan természets zerűleg egybeesett az állampárt politikai érdekeivel, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának a Politikai Bizottsága közvetlen irányítással fejezett ki akkor. Végleges formáját tekintve 1964ben jött létre az a struktúra, amely lényegi változtatások nélkül egészen a rendszerváltozásig fennmaradt: a főcsoportfőnökség közvetlenül a belügyminiszter alá tartozott, irányítását a főcsoportfőnök, azaz az állambiztonsági miniszterhelyettes látta el, aki a belügyminiszter mellett a pártvezetés és a kormány tájékozta tásáért is felelt. A főcsoportfőnök vezetésével ülésezett a IIIas főcsoportfőnökség véleményező és tanácsadó szerve, ezen jelen voltak a BM pártbizottságának a mindenkori titkárai. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót akkor talán arról is beszéljünk, hogy mi tette szükségessé a szabályozást. A miniszter úr véleménye szerint az átvilágítási rendszer nem jól működött, és nem sikerült civilizált keretek között tartani a vitát. Meggyőződésem szerint a jogalkotói inspirációt, a törvényt az tette szükségessé, hogy nem másról, mint Magyarország jelenlegi miniszterelnökéről derült ki, hogy D209es számon az egykori politikai rendőrség tisztje volt. (13.30) Ez többekben olyan álláspontot alakított ki, teljesen jogosan, hogy ez nem tartható, hiszen h a az eredeti törvényre visszatekintünk, amit ’94ben fogadott el az Országgyűlés, pontosan az volt a szándéka, hogy az egykori állambiztonsági szervezetekkel együttműködőket valamilyen formában a politikai közéletből kiszorítsák. Most beszéljünk a jelenleg hatályos szabályozásról, mert itt a vitában nagyon sok téves véleményt és álláspontot hallottam, illetve nagyon sok olyan kérdést mondtak az előadók szabályozandó kérdéskörnek, amelyre jelenleg hatályos törvények vannak - megvannak, léteznek, működnek. Pé ldául, csak hogy a legutóbbi felszólalóhoz csatlakozzam, a megfigyeltek korlátozás nélkül megismerhetik a rájuk vonatkozó információkat; a Történeti Hivatal közel tízezredik ilyen jellegű ügyfelét fogja fogadni. És még nagyon sok minden téves, tehát nézzük át, hogy mi volt az eredeti cél, hogyan jutottunk el addig, ahol a mostani hatályos szabályozás van. A cél az volt, hogy a fontos tisztséget betöltők, illetve az ilyen tevékenységet ellátók tevékenységét, amelyet közbizalmat igénylő tevékenysé gnek minősítünk, összeegyeztethetetlennek nevezte a törvény az egykori állambiztonsági szervekkel való együttműködéssel. Ezért megpróbálta őket valamilyen formában törvényes keretek között ebből a közegből kiszorítani. A másik szándék pedig - ami a második lépésben, 1996ban valósult meg - az információs önrendelkezési jog biztosítása volt. 1994ben született az első törvény. Megjegyzem, előtte ilyenért már részesültek szankcióban országgyűlési képviselő kormánytagok, hiszen amikor felmerült a gyanúja, hogy kapcsolatban álltak az egykori titkosszolgálatokkal, az akkori miniszterelnök - ez immáron tudható és ismerhető - ezért felmentette őket. De ’94ben megszületett a törvény, amely több ponton nem állta ki az alkotmányosság próbáját - több ponton igen , ez ért az Alkotmánybíróság
