Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, a bizottság előadója:
2029 Tisztelt Képviselőtársaim! Az ellenzéki felszólalások az előterjesztés több súlyos hibájára mutattak rá. Abból az elvi álláspontból kiindulva, hogy a csatlakozás az ország szuverenitását semmiképpen se érintse nagyobb mértékben, mint amennyire az elengedhetetlenül szükséges, a törvényjavaslat 2. §a kapcsán kifogásoltuk, hogy a javaslat a Magyar Köztársaság alkotmányából eredő hatásköreinek átengedéséről és nem csupán e hatáskörök többi tagállammal történő közös gyakorlásáról beszél. Nemzeti szuverenitásunk lehető legteljesebb megőrzése szempontjából kifejezetten károsnak ítéljük a közösségi jog alkotmányunk fölé emelését biztosító, vagy legalábbis az ilyen értelmezést megengedő normaszöveget. Elmondtuk, hogy bár Brüsszel igényli a tagállami alkotmányok fölött a köz össégi jog szupremáciáját, egyedül csak Írország és Görögország volt hajlandó ezt az igényt alkotmányában elismerni. Kifogásoljuk a csatlakozási klauzula egyébként is nehezen értelmezhető, gumiszabály jellegű megfogalmazását. Az ülésen szóvá tettük azt is, hogy a normaszöveg valójában biankó jellegű felhatalmazást adna az országot illető alkotmányos hatáskörök jövőbeni további átengedésére is. A kisebbségi álláspont elfogadhatatlannak tartja az Országgyűlés és a kormány viszonyára vonatkozó szabályozást is. A kormány által most előterjesztett javaslat az egyeztetésen szereplő normaszöveghez képest visszalépést tartalmaz. Az előttünk fekvő javaslat szerint a kormány gyakorlatilag teljesen szabad kezet kapna az Európai Unió intézményeinek döntéshozatali eljárá sában, és e tevékenysége fölött a parlament valóságos ellenőrzése, esetleges ellenvéleménye érvényesítésének lehetősége biztosítva nem lenne. A kisebbségi álláspont változatlan abban is, hogy népszavazásnak csak a szerződés összes feltételének pontos ismer etében, a szerződés szövegének véglegesen rögzített, parafált állapotában lehet helye. Megoldatlan a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletalkotási jogköre is. Joggal kérdőjelezhető meg ennek a kormányrendelet szintjére történő emelése, és alkotmányjogilag hibás lenne a rendezés azért is, mert az nem tisztázná a bankelnöki rendeletnek a kormányrendelethez, illetve a miniszteri rendelethez történő viszonyát egymástól eltérő, ellentétes rendelkezés esetén. Jeleztük, hogy mindezeken túlmenően a javaslatban még több további, kisebbnagyobb problémát is látunk, ezek részletezése azonban az általános vitára való alkalmasság megvitatásának kereteit meghaladta. Az ellenzéki képviselők reményüket fejezték ki és fejezik ki az iránt, hogy a kormány és a kormánytöbbség hajlandó lesz az előterjesztés hibáinak kijavításában közreműködni, és sikerül az alkotmánymódosításhoz szükséges kompromisszumot megtalálni. Az előterjesztést jelenlegi formájában támogatni nem tudtuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , amit a tartózkodás szavazatával juttattunk kifejezésre. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés integrációs bizottságának előadó ja SzentIványi István képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN , az európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, a bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bizottságunk november 6á n megvitatta az alkotmánymódosításra vonatkozó törvényjavaslatot, és 11 igen szavazat és 10 tartózkodás mellett azt általános vitára bocsátotta. A bizottsági vitában senki nem vonta kétségbe azt, hogy az alkotmánymódosításra szükség van, és senki nem vitat ta alapvetően azokat a tárgyköröket sem, amelyeket érint ez az alkotmánymódosítás. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy teljes egyetértés alakult volna ki ebben a vitában. Mindannyian egyetértettünk viszont abban, hogy az alkotmánymódosítási szándék össz hangban van a négy párt politikai kötelezettségvállalásával, amelyben a négy párt vállalta, hogy még az év végéig a szükséges alkotmánymódosításra sor kerül.
