Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2008 fejlődésében keletkezett különbségek csökkentésén fáradozik. Miután a KEKben ma is megtalálhatók az Európai Unió tagállamai - Ausztriára és Olaszországra gondolok , nyilvánvaló, hogy a szervezet további öt tagállama, köztük hazánk EUtagsága után továbbra is megmarad, sőt növekedhet a mai szerepe, hiszen fontos kapocs lehet a z EUtagállamok, EUaspiránsok és a többi ország között. Más a helyzet a visegrádi együttműködéssel, és még inkább a CEFTAval. Ma már realitásnak vehetjük, hogy az ismét négytagú visegrádi csoport valamennyi országa együtt kerül be az EUba, remélhetőleg 2004ben. Teljes az egyetértés abban, hogy ez az együttműködés a csatlakozást követően is fontos lesz. A V4ek kiemelt szerepet játszhatnak a térség kohéziójának elősegítésében, sajátos érdekeinek megjelenítésében, s nem utolsósorban az EU keleti határa me nti régiókkal való kapcsolattartásban. A V4ek hasznosan működhetnek együtt más EUs országokkal és országcsoportokkal, például a Benelux államokkal. De olyan együttműködési formáknak is helye van a kibővített EUban, mint amilyen a V4Ukrajna, a V4Románi a, vagy a V4 plusz 2 - Ausztria és Szlovénia. A visegrádi együttműködés a szülőanyja az 1993ban létrejött CEFTAnak. Az alapító négyek mellé további három ország, Szlovénia, Románia, majd Bulgária csatlakozott, és a jövő év elején Horvátorszá g is CEFTAtaggá válik. A kölcsönös kereskedelem liberalizálására és a gazdasági kapcsolatok fejlődésének elősegítésére szolgáló, apparátussal és székhellyel nem rendelkező szervezetet szokás az EU előszobájának nevezni. Magyarországnak a CEFTA országaival folytatott külkereskedelme az alapítás óta folyamatosan növekszik. A forgalom a visegrádiakkal kilenc év alatt több mint a háromszorosára nőtt, az 1996ban bekerült Románia esetében pedig különösen szembetűnő a növekedés: öt év alatt 2,5szeresére. A CEFT A országai összexportunkból 9 százalékkal, összimportunkból 8 százalékkal részesednek. Az eddig alapjában véve jól bevált CEFTA további sorsának szempontjából azonban döntő jelentőségű, hogy az EUhoz velünk együtt csatlakozó három országgal az egységes pi ac részei leszünk, és az azon belüli integráció értelmét veszti, de legalábbis egészen más dimenzióba kerül. A CEFTA további sorsáról az EUból kimaradó országoknak kell majd dönteniük. A jó hír az, hogy Magyarország ennek a döntésnek már nemigen lesz a ré szese, hiszen az előszobából átlépünk a nappaliba. A keletközépeurópai együttműködés persze nemcsak szervezetekben realizálódik. A két- és többoldalú kapcsolatok igen széles skálán mozognak. Az EU tagjaként a mi lehetőségeink is kibővülnek, az átalakuló EUban a regionális együttműködésünk új formákkal is gazdagodhat. Hazánknak úgy kell alakítania szomszédkapcsolatait, hogy ehhez a kellő politikai klíma is meglegyen, s ebben a szomszédos országokban élő magyarság különösen sokat segíthet. Köszönöm a figye lmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Balsay István úr, a Fidesz képviselője. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A FideszMagyar Polgári Párt azért is kezdeményezte ezt a vitanapot, hogy a csatlakozásig hátralévő időszak még elvégezhető és saját teendőinket számba vevő programját segítsük, annak érdekében, hogy a csatlakozás a magyar polgárok számára valóban meghozza a gyarapodást. Véleményünk szerint a sikeres uniós csatlakozáshoz arra van szükség, hogy a nemzeti fejlesztési terv és a költségvetés összhangban legyen; hogy a regionális különbségek csökkenjenek; hogy a magyar polgárok bérének felzárkóztatása sikeresebb legyen; a hazai kis- és középválla lkozások és a gazdák támogatásának politikája folytatódjon; az infrastruktúrafejlesztés és a településfejlesztés pedig kiemelt szerepet kapjon.
