Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
2009 Az államtitkár úrnak jegyezném meg, hogy az uniós országjelentés két helyen foglalkozik a Széchenyitervvel, az iparpolitikai fejezetben és a gazdasági feltételek című fejezetben, amelyet szükség szerint tanulmányozzon át; annak kedvező hatását Baráth Etele is jelezte államtitkárként, hogy a kormány ezt figyelembe fogja venni. Én két részlettel kívánok foglalkozni az uniós csatlakozás, Európa újraegyesítése tárgyában összehívott nyílt nap alkalmával, az egyik: Magyarország infrastruktúrafejlesztésének a fontossága, a településfejlesztés és a regionális fejlesztés. Magyarország előnyökkel is rendelkezik, hiszen Euró pa közepén, számos, jelentős európai közlekedési útvonal találkozásánál fekszik, a helsinki folyosó és három csatlakozó folyosó halad át rajta. Jó városhálózattal, térszerkezeti adottsággal és jelentős vonzáskörű nagyvárosokkal rendelkezik, Budapest előnyö sen küzdhet a regionális központ szerepéért. Vannak gyengeségeink is, mint ahogy azt a nemzeti fejlesztési terv elkészítésében a polgári kormány megfogalmazta, és most önök átvették ezeket az analízisrészleteket. (13.30) Az ország elérhetősége határon kívü lről és országon belülről sem kielégítő. Közúti és vasúti hálózata, műszaki állapota korszerűtlen, és Budapestközpontú, térszerkezetű a városhálózata. A veszélyek a nemzeti fejlesztési tervben felerősödtek. 2004ig, illetve 2006ig a nemzeti fejlesztési t ervet egy átfogó gazdasági stratégiával kell kialakítanunk, amely a társfinanszírozó intézkedések keretét adja; ezzel a költségvetés, amelyet benyújtottak, nem tart egyensúlyt, nincs egyensúlyban. Az a véleményünk, hogy korábban elzárkózott vagy elzárkózás ra ítélt országok csak akkor léphetnek be sikeresen az európai vagy globális világgazdasági politikai erőtérbe, ha csatlakozásukhoz megfelelő belső nemzeti erővel és kohézióval rendelkeznek. A FideszMagyar Polgári Párt és a területfejlesztésért felelős mu nkacsoport mindent megtesz annak érdekében, hogy jelentősen gazdagodjon a nemzeti fejlesztési terv, és Magyarország erősödő és gazdagodó tagja legyen az Európai Közösségnek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Vojnik Mária asszony, az MSZP képviselője. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak akkor érthetjük meg az Európai Unió és az egészségügy, valamint a szociális terület viszonyát igazán, ha az Európai Unió belső logiká jából, vagyis az egységes belső piac gondolatából indulunk ki. A lényeg az, hogy az Európai Unió közösségi elvárások szintjén csak azokkal a kérdésekkel foglalkozik, melyek a belső piac kialakulását, fenntartását és továbbfejlesztését segítik. Ezek jelenne k meg az európai uniós jogharmonizáció szintjén. Az összes többi kérdés a szubszidiaritás elve alapján nemzeti hatáskörbe van utalva, ami azt jelenti, hogy nincs egységes európai uniós egészség- vagy szociálpolitika, ahogy nincs egységes európai egészségüg yi és szociális ellátórendszer. Ennek oka a politikák és rendszerek sokszínűsége, gazdasági és kulturális kötődése. Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unió tagországai szolidáris társadalmak, melyek az európai szociális modellben gondol kodnak, és erőfeszítéseket tesznek a lakosság szociális biztonságának védelme érdekében, és az egészséget értéknek, befektetésnek tekintik. Létezik ugyanakkor egy széles körű norma- és intézkedési rendszer, mely az emberi élet, egészség és szociális bizton ság érvényesülését szolgálja. Bár a népegészségügy területén kevés a szabályozás, de az egészség védelmének szempontjai a többi szektor politikájában széles körben megjelennek. Hölgyeim és Uraim! Az idő rövidsége miatt az integrációs folyamatban részt vevő és feladatot vállaló egészségügynek csak néhány kulcsfontosságú témakörére szeretnék utalni. Négy ilyen témakört emeltem ki, ezek egyike az integrációs folyamat és "az egészség évtizede" program, a másik a migráció és a szociális biztonság kérdése, a harm adik a munkaerőmozgás és a diplomák és
