Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás" című politikai vita - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
1966 KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Ház! Döntő szakaszához érkezett az Európai Unió bővítésének folyamata. A brüsszeli Bizottság - az Európai Unió, ha úgy tetszik, kormánya - javaslata alapján, jelentésében foglaltaknak megfelelően a brüsszeli rendkívüli csúcsértekezlet, az Európai Tanác s ülése tíz országot minősített képesnek arra, hogy ez év végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, és 2004 elején az Európai Unió tagja legyen. Történelmi jelentőségű lépés ez az egyesült Európa létrehozása felé, hiszen a bővítés most először lépi át a z egykori vasfüggöny által megvont határt; ezzel megtette, megteszi az első igazán nagy lépést Európa megosztottságának végleges felszámolása felé. És történelmi lehetőség a bővítés, a csatlakozás Magyarország számára. Történelmi lehetőség arra, hogy a fej lett demokratikus országok közösségének tagja legyen. Az, hogy eljutottunk az Európai Unió küszöbéig, az ország egészének a teljesítménye, mégpedig több mint 12 éves teljesítménye. Elsősorban a rendszerváltásnak köszönhető, hiszen a rendszerváltás teremtet te meg azokat a politikai, gazdasági, társadalmi feltételeket, amelyek Magyarországot összeilleszthetővé teszik a fejlett demokratikus piacgazdaságok viszonyaival. Négy parlament és összesen öt kormány egymásra épülő erőfeszítéseinek a gyümölcse, hogy elju tottunk az Európai Unió ajtajáig. (10.00) A csatlakozás az ország, a nemzet felemelkedésének nélkülözhetetlen eszköze, ezért élvezi a lakosság döntő többségének támogatását, ezért élvezi a nemzet döntő többségének támogatását, tehát a határon túli magyarsá g támogatását is. Tisztelt Ház! Az elmúlt körülbelül egy hónapban sorra hárultak el a bővítés elől az utolsó akadályok. Utalok itt az írországi népszavazásra, amelynek esetleges kedvezőtlen kimenetele bizony komoly nehézsé geket jelentett volna a bővítés végrehajtásában. Az ír választók azonban tanúbizonyságot tettek szolidaritásukról, amelyre a csatlakozni kívánó országok, így mi is nagyon gyakran hivatkoztunk az ír választók kapcsán. Hiszen azt mondtuk: Írország, amely kis országként nagyon sokat köszönhet, gazdasági fejlődésének felgyorsulását, felzárkózását köszönheti annak, hogy annak idején az európai integráció részese lett, miért ne adná meg ugyanezt a lehetőséget például Magyarországnak, egy hasonlóan kicsi, bár Íror szághoz képest azért nagyobb, de hasonlóan sajátos kultúrával, sajátos nyelvvel rendelkező országnak ehhez a felzárkózáshoz. Elhárultak más akadályok is, hiszen a brüsszeli rendkívüli csúcsértekezlet meghozta a még nyitott kérdésekben az Európai Unió közös álláspontjának kialakításához nélkülözhetetlen alapvető politikai döntéseket. Enélkül nem lehetett volna folytatni a tárgyalásokat, nem lehetne folytatni a tárgyalásokat, hiszen nem lehet úgy tárgyalni, ha az asztal túloldalán ülők, a tizenötök nem rendel keznek egységes tárgyalási pozícióval. Mi a további menetrend? Ez év végéig le kell zárnunk, és meggyőződésem szerint le is fogjuk zárni a még nyitott tárgyalási fejezeteket. December közepén kerül sor Koppenhágában az utolsó csúcsértekezletre - mármint ab ban az értelemben utolsó, hogy a bővítés végrehajtása előtti utolsó csúcsértekezlet , és ezen feltételezésünk szerint még egyszer meg fogják erősíteni a brüsszeli döntést, vagyis azt, hogy tíz ország képes most már nemcsak a csatlakozási tárgyalások lezár ására, de magára a csatlakozásra is. A következő fontos dátum április 16. lesz, amikor a görög fővárosban, hiszen Görögország lesz a soros elnök a következő fél évben, Athénban, egy igencsak történelmi színhelyen, az Akropoliszon megtörténik majd a csatlak ozási szerződések aláírása. 2004 a belépés éve, a csatlakozás éve. Korábban rendszeresen azt mondtuk, és ma is azt mondjuk, hogy 2004. január 1je, azonban itt hozzá kell tenni, hogy ez nem szükségképpen jelent január 1jét, tervezési szempontból, költségv etési szempontból és egy sor más szempontból természetesen ez lenne a legkedvezőbb, meg a minél előbb, annál jobb elv alapján is; de azért az Európai Unió időről időre jelzi, hogy ez nem