Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat, valamint a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozata... - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
194 munka vizsgálata nélkül senkit nem bélyegezhetünk meg, és úgy vélem, senkit nem ítélhetünk meg és el. Normatív minősítések aligha képzelhetőek el az én álláspontom szerint ezen a téren; minden beszervez ésnek megvan a maga története, amely nem írható le “fekete, fehér, igen, nem” kategóriákkal. Javaslatunk ezért arra irányul, hogy az átvilágítás helyébe tényfeltárás lépjen, amely csak azt állapítja meg, hogy az adott közszereplő összefüggésbe hozhatóe az egységesen kezelt állambiztonsági iratokkal vagy sem. Az aktákat őrző levéltárban ugyanakkor hozzáférhetővé kívánjuk tenni magukat az iratokat. Így minden egyes érintett ténylegesen végzett tevékenysége is megítélhető lesz majd a választó számára. A titko sszolgálatok iratai hiányosan maradtak fenn - ezt tudjuk , a csonka anyag használata miatt alkotmányos aggályok is kezelendőek. Ezek az aggályok csökkenthetőek, ha a máshol található kapcsolódó dokumentumokat is bevonjuk az anyagfeltárásba. A csonka irata nyag miatti aggályokat a tervezett szabályozás több rendelkezéssel igyekszik csökkenteni, kiküszöbölni azonban nyilvánvalóan nem tudja. Ezeknek a csökkentő tényezőknek a sorába tartozik, hogy a törvényjavaslatok hatálya kiterjed az állambiztonsági tevékeny séget végző valamennyi állami szerv működésére. Az irategyesítés következtében a konkrét alkotmányossági aggályok tehát relativizálódhatnak. Természetes azonban az, hogy a tényfeltáró bizottság csak a rendelkezésére álló adatok alapján végezheti el közjogi feladatát. Így ez természetszerűleg teljes nem lehet. (12.40) A tényfeltárás tervezett személyi hatálya a törvényjavaslat előterjesztése óta sok vitát váltott ki - megjegyzem, az alapfelsorolás és a lista kialakítása is. A Sólyombizottság ez irányú észre vételeinek elemzése még folyik az Igazságügyi Minisztériumban. Azt azonban már most ígérhetem, hogy minden tényfeltárás személyi körét érintő alkotmányossági felvetést alaposan fogunk vizsgálni. A tényfeltárás alá eső tisztségek meghatározása alkotmányossá gi szempontból azt a követelményt jeleníti meg, hogy egységes ismérvek alapján, zárt logikai rendben kerüljön meghatározásra ez a személyi kör. A feladatszerű politikai véleményformálás kritériuma alapján a tényfeltárás alá eső tisztségek vonatkozásában a jogalkotó mind szűkebb, mind tágabb körben megvonhatja a politikai véleményformálók körét. A jogalkotó 1996ban tett lépése kiállta az alkotmányossági próbát, az Országgyűlés által választott, illetőleg az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök elő tt esküt tett személyek köre alkotmányjogilag megalapozott, egységes mércének bizonyult. Ahány szakember, annyiféle megközelítés kapott teret az elmúlt időszakban a személyi kört illetően. Akkor, amikor Magyarországon az 1994es törvényhozás óta több alkal ommal is sor került a személyi kör áttekintésére, joggal vetődik fel a kérdés, hogy lehete egyáltalán olyan megoldást találni, amely minden alkotmányossági követelménynek megfelel. Nekem ezzel kapcsolatban természetesen kétségeim vannak. Ugyancsak megfont olandónak tartjuk a feltárás javasolt szervezeti kereteit ért bírálatokat. A Sólyombizottság álláspontja szerint a tényfeltáró bizottság megalakításának és eljárásának szabályozása kétségessé teheti a bizottságba vetett közbizalom kialakulását. E probléma megoldását jelentheti az átvilágító bírói testület fenntartása. (Demeter Ervin: Na!) E testület ugyanis az én megítélésem szerint is kellő gyakorlattal rendelkezik, munkájával kivívta a közbizalmat, és (Demeter Ervin felé fordulva:) ezek szerint független sége sem vonható kétségbe. Tisztelt Országgyűlés! Ha valami örömmel töltött el ennek a törvénynek a megalkotása körül, akkor ez az volt, hogy a törvényjavaslatokat elemző bizottság egyetértett az alapvető célokkal. Alapvető célként azzal, hogy az informáci ós kárpótlás és a közélet átláthatósága biztosítandó. Észrevételeiket és javaslataikat - mármint a bizottság javaslatait és észrevételeit - megfontoljuk, és támogatni fogjuk azokat a módosító indítványokat, amelyek a törvényjavaslatokkal kapcsolatban felme rült alkotmányossági aggályokat oszlatják el. Végül: kérem a tisztelt Házat - ha kérhetek ilyet , hogy a politikai indulatokat a lehetőségekhez képest és a lehető mértékben félretéve, konstruktív vitát folytassunk le, amely lehetővé teszi, hogy
