Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény... - ELNÖK (dr. Szájer József): - PÁLFI ISTVÁN, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1922 elesetteknek, a rászorultaknak, a legkiszolgáltatottabbaknak. A kilencvenes évek közepe óta - az ezt megelőző kormányt idézve - segély helyett esélyt kívánunk nyújtani ezzel a törvénytervezettel is. Tisztelt Ház! Jól tudjuk, hogy milyen nehéz elhelyezkedni 45 év feletti polgártársainknak vagy roma honfitársainknak, dolgozni akaró emberek és munkaadók segítését, ös ztönzését célozza meg a törvénytervezet tehát. Jól tudjuk, milyen nehéz a társadalmi, szociális problémákat orvosolni akkor, ha valaki már ki is esik az ellátási rendszerből, és nemcsak hogy gondoskodni nem tudunk róluk, hanem még a nyilvántartásunkban sem szerepel. És jól tudjuk, hogy a képzésekre, bár sok esetben ingyenesek, csak azok járhatnak, akik ezt családi hátterük révén meg tudják tenni. Erre is megoldást kíván ez a törvénytervezet nyújtani. És jól tudjuk, milyen óriási igények jelentkeznek, ha más hol nem, képviselői fogadóórákon, arra, hogy részmunkaidőben vagy egyéb más távmunkában például elhelyezkedési lehetőséghez jussanak emberek. A törvényjavaslat mindezen gondokra próbál megoldást nyújtani azok részére, akik dolgozni akarnak, akik képezni ak arják magukat, és akik együtt kívánnak működni a munkaügyi központokkal vagy az állam valamely szervével, alrendszerével, akik a társadalom számára hasznos polgárok szeretnének lenni, akik nem akarják feleslegesnek érezni magukat. Azt gondolom, hogy az egy ik legfontosabb része ennek ez, hogy sok esetben az idősebb, bocsánat a kifejezésért, nem túl fiatal korosztálynak nyújt megoldást bizonyos esetekben, illetve az ő munkaadóik részére. Mi tehát nem segélyt, passzív eszközöket vagy apatikus életet, hanem ati pikus foglalkoztatási formákat és aktív eszközöket kívánunk nyújtani, segíteni a hátrányban lévőknek az esélyegyenlőség érdekében. Ez az, ami a szociális részét érinti a bizottságnak; és a családügyi jelző sem véletlenül van a bizottság nevében, és ebben a törvénytervezetben is van egy olyan fontos pont, amely a kispapaprojektet, vagy éppen ahogy szerepel, a "papa a babával" programot szolgálja. Arról szól tehát a javaslat, amit az államtitkár úr is, illetve már az előttem hozzászólók is felvázoltak, hogy öt napot tölthet el a gyermek születését követő két hónapon belül a kispapa a gyermekkel, illetve a családdal. Jól tudjuk, hogy ez az az időszak, amikor a leginkább rászorul a család arra, hogy együtt legyenek, nemcsak az örömökben való osztozás érdekében, hanem rengeteg gond is felmerül, és jó, ha ilyenkor nemcsak az anya, hanem az apa is ki tudja venni a részét a munkából. Ezen érvek alapján, illetve a bizottság ajánlásának megfelelően magam is azt kérem a tisztelt képviselőtársaimtól, hogy az általános v ita és a részletes vita után a zárószavazásban is támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. A szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének az ismer tetésére megadom a szót Pálfi Istvánnak. PÁLFI ISTVÁN , a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Egy pontosítással kell kezdenem: a képviselőtársam, bár jól fogalmazott, de mégsem prec ízen, ugyanis 10 tartózkodás mellett fogadta el és tartotta általános vitára alkalmasnak az előttünk lévő törvénymódosítási tervezetet a bizottságunk. Erre a törvénycsomagra sincs jobb szó sajnos, csak az, ami igen elterjedtté kezdett válni az utóbbi időbe n: úgynevezett salátatörvényről van szó. Ennek az a legfőbb jellegzetessége, hogy több, néha az élet egészen más területét szabályozó törvényeket hoznak elénk, amelyek között lehetnek fontosak, lehetnek kevésbé azok, lehetnek valamilyen logika szerint össz eillők, lehetnek közöttük támogatandók, és bizony vannak megkérdőjelezendők is bőven egyaránt. Van ebben most minden, a munkaügyi törvénytől kezdve a foglalkoztatáspolitikai szabályozáson keresztül egészen addig a gigászi harcig bezárólag, amit a két minis ztérium, a Foglalkoztatáspolitikai, illetve az Oktatási Minisztérium vív egymással a Szakképzési Alap fölötti pénzek rendelkezési jogáért. Az előttünk lévő T/1202. számú javaslatcsomagban hat törvény módosítására tesz javaslatot a minisztérium. Bizottságun k szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy jó néhány módosításnak
