Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Lord Irvine of Lairg brit lordkancellár és kíséretének köszöntése - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
187 költségvetés készítésénél hogyan osztja be, és hogyan használja fel, de erről szigorú számadással tartozik. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra jelentkezett Béki Gabriella képviselő asszony, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Parancsoljon, öné a szó. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Így a vég én kikívánkozik belőlem az a feltételezés, hogy esetleg nagyon sok értelmetlen vitát, szócséplést pont az idéz elő, hogy fogalmi zűrzavar van. Számomra, számunkra a szociálpolitika, a social policy a legszélesebb értelemben vett társadalompolitika, ilyen m ódon a társadalompolitikának egy markáns fejezete a családtámogatásokról szóló politika. Ehhez képest most érzékeltem a hozzászólásából, hogy Mátrai Márta szűk értelemben gondolkodik szociálpolitikáról, mintha az csak segélyezési politika lenne. Az utolsó két hozzászólásában nyomon követhető ez a fogalmi eltérés. Azt gondolom, hogy talán közelebb kerülnénk egymáshoz, hogyha először majd alkalomadtán, lehet bizottsági ülésen, tisztáznánk, hogy milyen értelemben használjuk a fogalmat. Köszönöm a figyelmet. (T aps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál felszólalásra megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt részéről. Parancsoljon! DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Ház! Bár a szociális és családtámogatásokról szóló törvényről vitatkozunk, ennek kapcsán tettünk itt - most már jó félórája - egy olyan kitérőt egy gazdaságpolitikai irányba, aminél nem állom meg, hogy azért Nyitray képviselő úrnak ne mondjam e l, hogy amikor a Hornkormány 1994ben átvette a kormányzást, akkor 1,5 százalék körüli gazdasági növekedés volt az országban, amikor átadta, akkor ez 4,9 százalékos volt. Ezt követően a Fideszkormány tevékenysége első felében gyakorlatilag folytatta, noh a verbálisan támadta elődje gazdaságpolitikáját, ennek eredményeként ez a gazdasági növekedés a 2000. év valahányadik negyedévére már 6,5 százalékosra növekedett. Ezt követően éles gazdaságpolitikai fordulat ment végbe az Orbánkormányban, aminek következt ében a gazdasági növekedés negyedévről negyedévre szisztematikusan csökkent, mígnem elérte a kormányváltáskori 2,9 százalékot, ha jól emlékszem. Tehát azt gondolom, hogy ha gazdaságpolitikáról - a Hornkormányéról, az Orbánkormányéról, majd most a Medgyes sykormányéról - beszélünk, akkor érdemes ezeket a számokat és ezt a vonulatot figyelembe venni, és érdemes azt megnézni, hogy vajon milyen gazdaságpolitikával jár jobban az ország: azzale, amelyik a gazdasági növekedést öt esztendő alatt 1,5 százalékról 6,5 százalékra viszi fel, vagy azzale, amelyik a gazdasági növekedést 6,5 százalékról két esztendő alatt 2,9 százalékra viszi le. Ne tessék világgazdasági recesszióról beszélni, a 2000. év első negyedévében még sehol nem volt a világgazdasági recesszió, a z a 2001. év második felében köszöntött be. (12.10) Mondanék néhány szót a törvényjavaslat tényleges témájáról is. Mátrai Márta képviselőtársammal teljes mértékben egyetértek abban, hogy ez a törvényjavaslat markánsan mutatja azt a különbsé get, amely az előző és a jelenlegi kormány szociál- és családpolitikai felfogása között húzódik. Ez a különbség nagybanegészben abban ragadható meg, hogy az Orbánkormány úgy vélte, a társadalom jövedelmi szempontból alsó egyharmada nemigen jár szavazni, ezekre tehát sok figyelmet nem érdemes vesztegetni. Utóbb, 2002 áprilisában kiderült, hogy ez a feltételezés téves, de az alap kiindulópont az volt, hogy a felső kétharmad többségét kell megnyerni, és olyan szociál-
