Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Lord Irvine of Lairg brit lordkancellár és kíséretének köszöntése - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
184 az előző évről, az előző egykét évről a könyv használója valami megjegyzést tett, és az értékesebbé tette a tankönyvet, mint ahogy azt a tankönyvíró megírta. Ilyen eset is lehetséges. Nos, nincs idő arra, hogy ezt részletesen elmondjam, de szeretn ém felhívni a tisztelt Ház figyelmét és azokét, akik hallgatnak bennünket ebben az országban; remélem, hogy e tekintetben éppen sokan hallgatnak, mert tankönyvszezon van, és végiggondolódik ez a dolog. Nem kell ehhez a miniszter úrnak, a polgármesternek cs elekedni, de ha cselekszik és drukkol neki, úgy is jó. Ez egy polgári hozzáállás, ismétlem, polgári hozzáállás - piac, szabadpiac. Lesz valaki, aki a boltja mellett, ami történetesen könyvesbolt, de lehet, hogy pékség, vagy lehet bármi a faluban, azt mondj a, hogy én megveszem a használt könyvet attól a diáktól, attól a gyermektől, aki behozza hozzám, forintot fizetek. Hát van olyan gyerek, aki nem akar forintot kapni, különösen, ha értéket ad cserébe? Más gyerekek pedig azt mondják, hogy ó, itt a Kovács nén inél vagy a Szabó bácsinál könyvet lehet vásárolni, alacsonyabb áron, fele áron, mint a többiek, akik újat vesznek. Még egy fél perc, tisztelt Ház. Miért is nem ez történik? Miért is lesz ennek akadályozója? Azt hiszem, ha szabad, előre jósolhatom, mert a könyvpiac, ha jól értem, és azt hiszem, jól értem, egyfajta monopolisztikus rendszer Magyarországon. A könyvnyomtató kiadók csinálják, és minél többet csinálnak, annál jobb, mert annál többet eladnak, és az új könyvnek magasabb az ára. De hát mi a monopóli umi rendszert ismerjük a gazdasági élet minden területén, és időnként van is erőnk és tudásunk, hogy szembenézzünk vele, hogy foglalkozzunk vele. Azt hiszem, itt is jó volna felkészülni arra, hogy ilyen kifogások lehetnek ezzel a polgári gondolattal szembe n, azonban példákat vehetünk máshonnan, hogy hogyan lehet a társadalom javát úgy előmozdítani, hogy a meglévő intézmények működtetését bátorítjuk. Ez az intézmény a szabadpiac, és akkor több tankönyv lesz, és a meglévő családi költségvetésekből, tetszik ér teni, a családi költségvetésekből feleennyi forint költődik tankönyvekre, mint most, vagy még esetleg kevesebb, mint fele, mert hiszen ott majd a keresletkínálat nyomán kialakul egy ár. Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Keller Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Végigkövet ve a vitát, mindenképpen szükségesnek tartom egy témára visszatérni. Több ellenzéki képviselő úgy próbálta beállítani - a vitát is felhasználva erre , hogy itt az ellenzéki képviselők által megtermelt pénzt osztogatja a száznapos program keretén belül a j elenlegi kormány. Ennek az összegszerűségét is megjelölték mintegy 320 milliárd forintban. Tisztelt Ház! Örültünk volna annak, ha nettó módon 320 milliárd forintot oszthatunk szét az adófizetők pénzéből, nem pedig az előző kormány által megtermelt pénzből, hiszen tudni kell azt, hogy ezt nem az előző kormány termelte meg, hanem az adófizetők. A másik: amikor az előző pénzügyminiszter átadta a stafétabotot, akkor írásban rögzítette azt, hogy ha minden változatlan lenne az államháztartás költségvetésében, akk or a hiány év végére 172 milliárd forinttal nagyobb lenne, mint amit terveztek. Tehát ezért sem igaz többek között az, hogy itt a korábban megtermelt jövedelem újraosztása történt meg általunk. Egyébként szeretném mondani, az ellenzéki képviselőtársaim is megkapták, hogy a száznapos program nettó becsült pénzügyi hatása 160 milliárd forint. Természetesen voltak ezen túlmenően elkerülhetetlen kiadások, amelyek fedezetét meg kellett teremteni, és voltak olyan kötelezettségvállalások az előző kormány által, am elyekre szintén nekünk meg kellett teremteni a fedezetet. Erre a fedezet megteremtésre került, méghozzá úgy, hogy a költségvetés bevételét végre reálisan tudtuk megtervezni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) erre az évre. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
