Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolója a Magyar Köztársaság Országgyűlésének; az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az Országos Rádió és Televízió Testület besz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALOGH LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1749 csatlakozás pillanatakor, valamint addig is és azután is minden lehetséges segítséget, a megfelelő forrásokat és infrastruktúrát, valamint a törvény által előírt függetlenséget biztosítani kell ahhoz, hogy az ORTT megfelelő szin ten elláthassa a megnövekedett feladatait. Ellenzéki javaslatra az Országgyűlés 2002. július 9én elfogadta a médiatörvény jogharmonizációs célú módosítását. A 2002. évi XX. törvénynek az ORTT nyilvántartásait és a kiskorúak védelmét érintő rendelkezései 2 002. október 15én léptek életbe. Az ORTT irodája a változásoknak megfelelő új eljárási rendet megalkotta. A kiskorúak védelmével kapcsolatos ORTTállásfoglalás szintén elkészült; ha jól tudom, ebben a kérdésben szakmai egyeztetésre éppen a napokban került sor. Ehhez kapcsolódóan az ORTT igen terjedelmes és sok érdekes adatot tartalmazó beszámolójából két részt szeretnék önkényesen kiragadni. A két kérdés szorosan összefügg: az egyik a kiskorúak védelmével kapcsolatos tapasztalatokat, a másik pedig az erősz ak megjelenési arányait illeti. Mielőtt azonban a két említett problémát érinteném, előtte arra szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ma Magyarországon nincsenek igazán olyan, az egész társadalmat mozgósítani képes, jelentős bázissal rendel kező nézői szervezetek, a nézői jogok érdekében komoly érdekérvényesítési lehetőséggel bíró civil szervezetek, amelyek egyfajta civil nézői kontrollt jelenthetnének a műsorszolgáltatók csöppet sem csodálni való pénzügyi érdekeivel szemben. A szerintem jele n pillanatban csak elméleti síkon létező műsorszolgáltatói önkontrollon túl tehát egyedül az ORTT az a szerv, amely valamilyen hatékonysággal fel tud lépni a törvénytelenségekkel szemben. És itt a hatékonyságon van a hangsúly! Azt hiszem, az könnyen beláth ató, hogy egy lehetőségeiben és anyagi forrásaiban szűkített, a mindenkori kormányzatnak kiszolgáltatott ORTT nem lesz képes a kiskorúak védelmére, illetve az erőszak megjelenésének visszaszorítására vonatkozó törvényi rendelkezések hathatós érvényesítésér e. Éppen ezért véleményem szerint az Országgyűlés a nézők, benne a kiskorúak jogainak védelme érdekében is köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani a médiahatóság működéséhez, és politikai indulatoktól mentesen megítélni munkáját. A kérdés tehát v éleményem szerint az Országgyűlés számára a következő: vagy a megfelelő feltételek biztosításával, köztük a beszámolóból megismerhető, sok tekintetben úttörő szakmai munka elismerésével hozzájárul egy, az alkotmányban rögzített sajtószabadság és véleményny ilvánítás szabadsága felett őrködő, megalakulása óta többpárti delegáltakból álló és mindvégig hiánytalanul kitöltött testület jövőbeni működéséhez, vagy álpolitikai vitát gerjesztve fokozatosan kormányzati fennhatóság alá kényszerít egy eleddig független, csak az Országgyűlésnek felelős indirekt államigazgatási szervet. A választ minden képviselőtársam egyéni döntésére és lelkiismeretére bízom, de engedjék meg, hogy a következőkben néhány adalékot nyújtsak önöknek a könnyebb döntéshez. Térjünk vissza ezért a médiahatóság kutatóinak a kiskorúak védelmére és az erőszak megjelenésére vonatkozó tapasztalataihoz. A médiában látható agresszivitás fokozatosan változtatja meg az értékeket, normákat, és teszi elfogadhatóvá az erőszakot, mint a konfliktusok megoldásá nak hatékony eszközét. A televízió befolyásának mindenekelőtt a gyermekek vannak kitéve, ugyanakkor a műsorszolgáltatók a kiélezett piaci verseny és a nézettségi mutatók nyomása alatt erősen hajlanak arra, hogy a meglévő szabályokat egészen a törvénysértés határáig kiaknázzák, olykor meg is sértsék. Egy, az ORTT monitoringszolgálata által a televíziós erőszak és gyermekvédelem tárgykörében lefolytatott vizsgálat tapasztalatai szerint a megkérdezett budapesti szülők 96 százaléka - ismétlem: 96 százaléka! - á llította, hogy a műsorkínálatban az erőszak mértéke meghaladja a még elfogadható szintet, és 89 százalékukat mindez komoly aggodalommal töltötte el. A megkérdezett szülők 56 százaléka tartotta a műsorszolgáltatók műsorkínálatában előforduló erőszak mértéké t a kiskorúak szempontjából nyugtalanítónak. A megkérdezettek több mint kétharmada számolt be arról: az elmúlt évben legalább egyszer látott olyan televíziós műsorszámot, amely olyan mértékben tartalmazott erőszakot, hogy véleménye szerint azt nem lett vol na szabad bemutatni. És akkor a most divatos,
