Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolója a Magyar Köztársaság Országgyűlésének; az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az Országos Rádió és Televízió Testület besz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1745 Amennyiben a Magyar Távirati Iroda beszámolóját a parlament nem fogadja el , a Magyar Távirati Iroda nem működhet tovább. Ha a Magyar Országgyűlés elé kerülő költségvetési beszámolót nem fogadja el a magyar parlament, akkor ennek mindenféle messzemenő következményei vannak, például valószínűleg új kormányt kell alakítani. Ellenbe n, ha mondjuk, az ORTT beszámolóját nem fogadja el a magyar parlament, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Hungária Televízió, a Magyar Rádió Részvénytársaságok beszámolóját nem fogadja el a magyar parlament, különösebb jogi következménye a dolognak nin cs; ez pusztán, ha a többség ezzel nyilvánítja a véleményét, egy erőteljes véleménynyilvánítás abban az ügyben, hogy azonosulni tude az illető intézmény tevékenységével vagy nem. Ezt érdemes számon tartani akkor, amikor jelen esetben olyan határozati java slat fekszik a parlament előtt, hogy az ORTT utolsó éves, befejezett éves beszámolóját ne fogadja el a magyar parlament. Ha tudniillik formai kritériumnak tekintenénk a beszámolók elfogadását, mint az itt elhangzott, hogy a törvénynek megfelelő határidőre és a kritériumoknak megfelelően benyújtották a parlamentnek, tehát fogadjuk el, ugyanezt el lehetne mondani természetesen az éves költségvetési beszámolókról is, holott, ha tetszik, informálisan, de parlamenti norma, hogy a mindenkori ellenzék természetese n nem fogadja el a beszámolókat, mármint a költségvetési beszámolókat. Azt hozzá kell tenni az eddigiekhez, hogy az pech természetesen, és biztos, hogy nem a mostani kormánypárti többségen múlik, hogy az előző parlamenti ciklusban az ORTT beszámolói és a r észvénytársaságok kuratóriumának beszámolói nem kerültek a parlament elé. Ha az akkori többség a parlament elé terjesztette volna, akkor... - nem akarom befejezni a mondatot, más helyzet lett volna, de hát erről mi nem tehetünk. Mindezt fontosnak tartottam elmondani, mert ebben az ügyben az SZDSZ álláspontja eltér a többi pártétól. Mi egyetlen évben sem szavaztuk meg az ORTT beszámolójának elfogadását az előző parlamenti ciklusban sem, és az SZDSZ nevében azt tudom itt elmondani, hogy ebben az ügyben nem vá ltozott az álláspontunk. Természetesen más az oka a beszámoló el nem fogadásának a bizonyos időszakokban, és - mint az az eddigi felszólalásokból is kivehető volt - más az oka annak, hogy az ORTT beszámolóját miért nem fogadjuk el, mint a közszolgálati méd iumok kuratóriumainál, hiszen ott a csonka kuratórium volt az ok, itt - mint igyekszem kifejteni - más ok van. Akik a korábbi parlamenti, illetve bizottsági vitákat ismerik, tudják, vagy akik az SZDSZ véleményét ismerik, tudják, hogy az SZDSZ nem tudja elf ogadni az ORTT beszámolóját az első időszakból azért, mert mi a kereskedelmi televíziók pályáztatásánál felmerült meglehetősen súlyos és nyilvánosságot is kapott jogi problémákat nem tekintettük lezártnak, legfeljebb abban az értelemben befejezettnek, hogy az egyik érintett fél jogi értelemben megszűnt, és így bizonyos bírósági döntéseket, illetve jogi procedúrákat már nem kellett végigcsinálni. De mi abban az időben az éves beszámolóknál is azt az álláspontot képviseltük, hogy ameddig ezek az ügyek jogi ér telemben nem zárulnak le, és ameddig ebben az ügyben, tehát a kereskedelmi televíziók pályáztatása ügyében az ORTT nem teremt rendet, ha tetszik, visszamenőleg is, és nem tisztázza az egykori jogsértést, mi nem tudjuk elfogadni a beszámolókat. Az ügy jogi értelemben nem él egy jó ideje, de még egyszer mondom, nem az ügy tisztázása miatt nem él, hanem azért, mert az egyik érintett fél megszűnt jogi értelemben. Kifogásolható, és nyilván ez is érdemi kifogás, természetesen a törvényből következik, hogy az ORTT tagjai politikai pártok jelöltjei, de amikor ezt a törvényi megoldást mi elfogadtuk, nem abból indultunk ki, ami azért, ha nem is egyforma mértékben, de többször tetten érhető az ORTT döntéseinél, hogy a politikai, ha tetszik, eredete az ORTT tagjainak bi zony tetten érhető; nevezetesen arról van szó, hogy az ORTT hoz olyan döntéseket, amelyekben jelentős a politikai, pártpolitikai motiváltság, illetve az ellenzékikormánypárti megosztottsága az ORTTtagoknak eléggé világosan látható. A frekvenciaosztásnál is előáll ilyen eset és különböző állásfoglalásoknál is. Márpedig nyilvánvalóan amikor elfogadtuk azt a törvényt, hogy az ORTTbe pártalapon jelölt delegáltak kerüljenek, nem azt fogadtuk el, hogy szükségszerűen a pártelkötelezettség is megjelenjen az ORTT
