Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolója a Magyar Köztársaság Országgyűlésének; az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az Országos Rádió és Televízió Testület besz... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1746 különböző döntéseiben. Én nem azt mondom, hogy minden döntésben egyformán van jelen, sőt azt sem mondom, hogy minden döntésben jelen van, de önmagában azt a gyakorlatot, hogy a döntések mögött jelentős számú esetben kitapintható a politikai indíttatás, ne m lehet elfogadni. Politikailag kínos ügyekben az ORTT - ezt tudjuk - nehezen foglal állást. Hogy egyetlen példát mondjak, a miniszterelnök itt ma már többször emlegetett, rendszeressé vált rádióinterjúiban az ORTT az elé kerülő panaszbizottsági állásfogla lást nem bírálta el mind a mai napig, feltehetően a dolog politikai kínossága miatt. Ezt csak annak jellemzésére mondom, hogy a politikai meghatározottság bizony jelen van az ORTTben. További probléma, úgy fogalmaznám meg, hogy a politikát érintő ügyekben ma már - talán így lehetne összegezni - nem az az alapvető probléma, hogy nem születnek döntések, hiszen előbbutóbb, inkább utóbb megszülettek a döntések, hanem sok esetben fordul elő az, hogy halasztódnak ezek a döntések. Mindezek miatt tehát - és itt m ost az éveket nem különböztetem meg - az SZDSZ a beszámolók elfogadása ellen fog szavazni. Ez azonban nem változtat azon a véleményen, hogy az ORTT munkája véleményünk szerint az elmúlt évek során egyre színvonalasabbá vált, és az az értékelés, amelyet az elnök asszony itt adott, mármint a munka szakmai színvonaláról, az esetek jelentős részében számunkra elfogadható, az említett fenntartásokkal. Ugyanakkor néhány olyan problémát említenék a rendelkezésemre álló időben, amelyek nem határozzák meg az említet t szavazatunkat, szavazási szándékunkat, de amelyek valóban komoly problémák, és nem politikai természetűek. Én ilyennek gondolom a mások által már említett frekvenciapolitikai ügyeket is. Természetesen ismerem és ismerjük, hogy az ORTTnek milyen lehetősé gei vannak frekvenciapolitikai ügyekben, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a pályázók - ezt nyilván érdemes számon tartani és mérlegelni - nem mérlegelik a várható piaci hatásokat. Ez nem az ORTT feladata, hogy ezt helyettük megtegye, de azt a kritikát isme rjük, és mindenesetre a jövőben ezzel számolni kell, hogy a megfelelő érdekképviseleti szervezetek azért felvetik, hogy a piacra engedés gyakorlata felelőtlennek mondható. Én ezt a magam nevében nem fogadom el, de az tény, hogy akik frekvenciát kapnak, te hát sugárzást indítanak, azok az esetek jelentős részében nem tudják felmérni, hogy milyen piaci hatásokkal kell a későbbiekben számolni. Jól ismert, hogy az itt név szerint is említett Sláger Rádió is valami hasonlóra hivatkozik, ami - csak hogy egyértelm ű legyen, és aztán a további interpretációkban ez ne legyen közöttünk vita - nem azt jelenti, hogy bármi is mentesítené őket a nemfizetés miatti felelősségre vonás alól. De azt a kérdést ennek az ügynek a kapcsán érdemes felvetni, és ezt a bizottsági ülése n is felvetettük, hogy hogyan tud az ORTT hivatalos feladatainak megfelelően piacszabályozó lenni, ha a szereplőkkel nem tud boldogulni, mint azt a Sláger Rádió esete, de más esetek is mutatják. (14.40) Említhetném például a TV2t, amely egyszeri döntéssel eldöntötte, hogy a filmtámogatást beszünteti, és ez nagyon sok magyar film elkészítésének legfőbb akadályává vált. A tények közt érdemes említeni, hogy tulajdonképpen a nem földi frekvencián sugárzó jelentősebb adók közül, talán az HBOt nem számítva, min denkivel vita van nagyjából hasonló természetű okok miatt, tehát hogy a helyzetet olyannak tekintik, ami őket morális értelemben mindenféle, az eredeti szerződéshez képest módosított álláspontra feljogosítja. Én is említeném a törvénysértések ügyét; most n em azt a brutális számot, amit bizottsági ülésen kifogásoltunk, és ami talán szerencsétlen fogalmazás következménye, hogy egy kalap alatt törvénysértésnek minősült a néhány másodperces reklámtúllépés és a súlyos törvénysértés is, és így keletkezett az, hog y a tavalyi évben majdnem 4500 törvénysértést említ az ORTT beszámolója, ami így, hogy is mondjam, bejelentésként hihetetlenül brutálisan hangzik. Hanem inkább az az érdekes ebben, amit Szabó képviselőtársam is kiemelt, hogy a törvénysértések - akár súlyos ak, akár nem
