Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1697 megsemmisítette az immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében megalkotott 5/1988. számú szociális és egészségügyi miniszteri rendeletet. Döntésében kimondta a testület, hogy a rendelet több alapvető jogot érint, és erre ez a szabályozási szint nem elégséges. Jelen törvényjavaslat 3., 4., 5. és 16. §ának (3) bekezdés e az Alkotmánybíróság határozatának kíván eleget tenni. Az, hogy szakmailag megfelelőe jelen szabályozás - mint ahogy a bizottsági vitában ezzel kapcsolatban kérdés és vélemény is hangzott el , nehéz megítélni, én személy szerint nem osztom az ezzel kapc solatos aggályokat. Fellélegezhetnek a mentőnél dolgozó kollégák és az időnként ittasság miatt heveny tudatzavar állapotába kerülő honfitársaink, hiszen állami feladattá válva a kijózanítás, megszabadulnak az igen alacsony hatásfokú költségbehajtási tevéke nységtől és procedúrától, és egyben megszűnik az a diszkriminatív állapot is, mely intoxikált és intoxikált beteg között különbséget tesz. Elfogadhatatlan azonban a külföldiek által hazánkban végzendő egészségügyi tevékenység feltételrendszerének felpuhítá sa. A javaslat szerint a magyar nyelvi ismeret megszerzéséről szóló tájékoztatás elegendő a működési nyilvántartásba történő felvételhez, és lényegében ettől kezdve a tevékenység végezhető. Korábban, amikor ezzel a kérdéssel foglalkozott a parlament, és az akkori kormányzat hasonló szellemű javaslatot nyújtott be, pártállástól függetlenül egységes volt a vélemény, hogy az adott tevékenység ellátásához szükséges nyelvismeret bizonyítására feltétlenül szükség van a tevékenység engedélyezését megelőzően, ellen kező esetben komoly veszély fenyegeti az ellátást. Bízom benne, hogy most is egységesen tudunk fellépni ezen újraéledő törekvésekkel szemben. Bár számos törvényben megítélésünk szerint megfelelő módon szabályozva van az egészségügyi dolgozók jelentési köte lezettsége, mely egyben a titoktartási kötelezettség alól is felmentést ad, elfogadható az előterjesztő indoklása, mely szerint a gyermekek fokozottabb védelme érdekében az egészségügyi törvényben ismételten és nyomatékosan jelenjen meg a titoktartási köte lezettség alóli felmentés, ha az a beteg érdekében történik. Nehezen értelmezhető azonban és fából vaskarikának tűnik a 12. §, mely a Nemzeti Egészségügyi Tanács feladatának kibővítését kezdeményezi. A jelenlegi szabályozás szerint a tanács "a kormányzati egészségpolitika kialakításában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és tanácsadó tevékenységet végez". A már idézett 38/2002. számú országgyűlési határozat felkéri a kormányt, hogy alkosson törvényt a Nemzeti Egészségügyi Tanács feladatainak módosításá ról, de kíváncsi lennék, hogy az előterjesztők akkor erre gondoltake. Ugyanis a mostani javaslat az egészségpolitika kialakításával összefüggő döntések meghozatalába is be kívánja vonni a tanácsot. Mit jelent ez pontosan? A tanács tagjai az egészségügyet érintő törvények vitájában és szavazásában részt fognak venni? Vagy netán a kormány vagy az ágazati miniszter helyett a tanácsot fogjuk felhatalmazni egyegy rendelet megalkotására? Tudom, hogy abszurd a felvetés, ezért mondom, hogy fából vaskarikának tűni k, áldemokratikus a javaslat, mely ellentétes a képviseleti demokrácia elveivel. Nem kaptunk egyértelmű magyarázatot arra, hogy hogyan értelmezhető a 16. § (1) bekezdése, mely szerint felhatalmazást kap a kormány, hogy az egészségügyi szolgáltatók felelőss égbiztosítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. A jelenleg hatályos kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy csak érvényes felelősségbiztosítási szerződés birtokában lehet a tevékenységet megkezdeni és folytatni. Helyettes áll amtitkár úr nem tudta pontosan megmagyarázni, hogy ez alatt a paragrafus alatt mit értünk. A Magyar Demokrata Fórum számára elfogadhatatlan, hogy az emberen végzett orvostudományi kutatások szabályozását a kormány lényegében liberalizálni kívánja. Nem véle tlen, hogy az áldott állapotban lévő nők, valamint a fogva tartott és katonai szolgálatot teljesítő személyekkel kapcsolatos kutatási engedélyeket az Egészségügyi és Tudományos Tanács véleményének figyelembevételével jelenleg a miniszter adhatja ki. Jogi é s etikai szempontból kiemelkedően fontos
